Automatikusan a jegyzőkre hárítja a rendőrség a 20 ezer forint alatti bűnügyeket (melyek óriási többségét "norvégok" követik el, tönkretéve és rettegésben tartva magyar emberek százezereit, péládul úgy, hogy hetenete-naponta lopnak tőlük ingóságot, termést,  jószágot következmények nélkül - a szerk.) függetlenül az elkövetés körülményeitől – állítja több, lapunk által megkeresett települési jegyző. Hozzátették: a rendőrség nem arra törekszik, hogy feltárja az eseteket, hanem hogy minél hamarabb lezárja az ügyeket.

Több települési jegyző is egybehangzóan állítja: számtalan esetben fordul elő, hogy a nyomozás helyett a rendőrség a jegyző hatáskörébe utalja át a bűnügyeket, arra hivatkozva, hogy az okozott kár a 20 ezer forint értékhatár alatt van. Illyés Erzsébet, a Somogy megyei Balatonboglár jegyzője mindezt megerősítette. – A rendőrök értékhatárt néznek, és nem a bűncselekményt – állította.

Máténé Ignácz Anita Évának, a Veszprém megyei Várpalota jegyzőjének kolléganőjéhez hasonló tapasztalatai vannak. – A 20 ezer forint alatti értékre elkövetett szabálysértéseknél a rendőrség megállapítja hatáskörének hiányát, és az ügyet a jogszabályokra hivatkozva további intézkedésre átteszi a jegyzőhöz – fogalmazott. Csak 2007-ben legalább fél tucat olyan ügyben intézkedett a várpalotai jegyző, amely valójában a rendőrség hatáskörébe tartozott volna.

A Hajdú-Bihar megyei Nyíradony jegyzője szintén arról számolt be, hogy a rendőrség nem az esetet, hanem csupán az értékhatárt vizsgálja. – A rendőrség az eljárásai során mindig arra törekszik, hogy minél hamarabb lezárja vagy áttegye az ügyeket, és akkor első fokú hatóságként nekünk kell kínlódni velük. Kísérletezget velünk a rendőrség – szögezte le Benő János, hozzátéve, hogy időt biztosan nyer a nyomozó hatóság.

Völgyesi Miklósnak, a Legfelsőbb Bíróság volt bírájának a Legfőbb Ügyészségével azonos az álláspontja. Így a minősített lopás a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint bűncselekmény, és nem jegyzői hatáskörbe tartozik. Azaz mindegy az értékhatár. A rendőrség kötelességszegést követ el, amikor átadja a jegyzőknek a Btk. szerint minősített módon elkövetett húszezer forint értékhatár alatti eseteket. A Btk. 316. szakasza számtalan esetet sorol fel arra vonatkozóan, mi számít minősített lopásnak: a bűnszövetségben elkövetett lopás; a dolog elleni erőszak (például kapuk, zárak feltörése); a bekerített helyre megtévesztéssel való bejutás (ilyenkor az elkövető házalónak vagy villanyóra-leolvasónak adja ki magát); a jogosult tudta nélkül (kerítésen átmászás, besurranás) való behatolás vagy a hamis, illetve lopott kulccsal történő betörés. Az ilyen bűncselekmények akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók. A szőlőkben vagy veteményesföldeken azonban, mivel azok nem bekerített területek, a lopás – ha az eltulajdonított zöldség, gyümölcs értéke húszezer forint alatt marad – továbbra is szabálysértésnek számít. A folytatólagosan elkövetett lopások esetében azonban indíthat nyomozást a rendőrség. Ugyanakkor Völgyesi Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy a zsebtolvajlás is minősített lopásnak számít, még ha az eltulajdonított tárgy értéke húszezer forint alatt is marad.

Völgyesi kitért arra is, hogy az állam ma nem tesz semmit a közrend védelme érdekében, pedig a törvények jók, már csak példamutató ítéleteknek kellene követni a törvényszegéseket. A jogász nyomatékosított: a rendőrség feladata a közrend és közbiztonság védelme, nem pedig a civileké vagy őrző-védő cégeké.

A települések életének ilyen módon történő megkeserítésével kapcsolatban Garamvölgyi László, az Országos Rendőr Főkapitányság szóvivője nem bonyolódott részletekbe. Szerinte (pontosabban: az alkoholista gané rutinszerű hazugsága szerint - a szerk.) a rendőrség a jogszabályoknak megfelelően jár el.