Arcátlannak nevezte az Egyesült Államokat Recep Tayyip Erdogan szerdán, nem sokkal Joe Biden amerikai alelnök törökországi látogatása után, amiért Washington szüntelenül követelésekkel lép fel Ankarával szemben az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet és a szíriai háború ügyében.
"Azt szeretném, ha tudnák, hogy az arcátlanság és a vég nélküli követelések ellen vagyunk" - mondta Erdogan egy üzleti fórumon Ankarában, ahol felidézte Washington gyakorta elismételt kéréseit az IÁ elleni küzdelemmel és a szíriai háborúval kapcsolatban, amelyek Biden hét végi látogatásán is elhangzottak.
Az Egyesült Államok nyomásgyakorlása ellenére az iszlamista-konzervatív török vezetés továbbra is megtagadja, hogy beavatkozzon a kurd harcosok oldalán a dzsihadisták által hetek óta ostromolt török-szíriai határvárosnál, Kobaninál zajló küzdelembe.
A NATO-tag Törökország ugyancsak megtagadja annak az amerikai kérésnek a teljesítését, hogy nyissa meg a dél-törökországi Incirlikben lévő katonai bázist az Iszlám Állam ellen küzdő nemzetközi koalíció repülőgépei előtt, hogy azok a támaszpont repülőteréről indulva mérhessenek légicsapásokat a terrorszervezet iraki és szíriai hadállásaira.
Ankara továbbra is úgy véli, hogy a légitámadások hatástalanok az IÁ ellen, és azt állítja, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnöknek a hatalomból való eltávolítását kellene a dzsihadisták legyőzésére kialakított stratégia elsődleges céljává tenni.
"Az amerikaiak csupán messziről nézték, ahogy a zsarnok (a szíriai elnök) háromszázezer embert lemészárolt. Némák maradtak Aszad barbarizmusával szemben, miközben a Kobani sorsa miatt a nemzetközi közösségben keltett bűntudatra játszanak" - állította Erdogan, és hozzátette, "mi nem valamiféle 'felsőbb szellem' segítségével oldjuk meg gondjainkat, hanem saját népünk segítségével".
Erdogan két nappal korábban kijelentette, hogy a térséggel kapcsolatos amerikai stratégiát kizárólag a kőolaj mozgatja.
Az amerikai alelnök vasárnap fejezte be törökországi látogatását, anélkül, hogy a két ország viszonyában a szíriai polgárháború kérdésében bármiféle áttörést értek volna el. Mindenesetre a török elnök hangvételével ellentétben egy amerikai tisztségviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy a vizit során "közeledtek az álláspontok".
Törökország amiatt tanúsít elutasító magatartást, mert úgy véli, ha katonai segítséget nyújt a Kobanit védelmező kurdoknak, azzal Aszad rendszerét és a Törökország keleti részének elszakadásáért 1984 óta küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadóit támogatná.
(MTI)
