Az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium pályázatot hirdetett a Volga-menti, Nyizsnyij Novgorod-i területen található, Dzerzsinszkben lévő, egykori vegyifegyver-üzem okozta környezeti károk felszámolására. A versenytárgyalást január 26-án tartották. A tájékoztatást az állami közbeszerzéseket tartalmazó internetes oldalon helyezték el, így az mindenki számára elérhető volt.

Ma már az sem marad titokban Oroszországban, ha az ipari üzemek szennyezést okoznak, s a hatóságok is teszik a dolgukat, legfeljebb az intézkedések nem elég eredményesek. Moszkvában tavaly év végén több alkalommal is káros anyagot, záptojás szagú szulfitot bocsátott ki az egyik vegyi üzem, amelyet azonban nem zártak be, az üzem környékén lakók pedig kénytelenek ezzel együtt élni.

A volt Szovjetunióban az ipari fejlesztés fontossága mellett eltörpült a környezet védelme, de Oroszországban ma már a hatóságok és az állampolgárok is egyre tudatosabban lépnek fel az egészséges környezet védelmében. Ennek is köszönhető például, hogy Szentpéterváron leállították az új égetőmű építését. Harmincezren küldtek levelet a város vezetőjének tiltakozva az üzem ellen, amely rendkívül káros anyagokat – higanyt, krómot, kadmiumot, dioxinokat – bocsátott volna ki a hulladékégetést követően.

Az Urál hegység keleti lejtőinél húzódó Cseljabinszkról a meteoritbecsapódás óta tud a világ, de arról bizonyára nem, hogy eddig 35 ezer ember írta alá azt a petíciót, amelyben a Cseljabinszktól délnyugatra található Tominszkban építendő ércdúsító és az ércbányászat fejlesztése ellen tiltakoznak. A kérelmezők arra hivatkoznak, hogy a hatalmas vas- és színesfém-kohászati központtá fejlesztett, több mint egymillió lakosú nagyvárosban így is komoly környezeti problémákkal küzdenek az ott élők. Az üzemek ugyanis nem tartják be a szennyezőanyag-kibocsátási normákat. A lakosok többsége légúti betegségben szenved, és folyamatosan nő a daganatos megbetegedések száma is.

Szintén komoly környezeti kár fenyegeti a szibériai Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén található Bajkál-tavat, amelynek vészesen csökken a vízszintje. A Föld édesvízkészletének ötödét tartalmazó Bajkál-tó vízállása a múlt csütörtöki jelentések szerint csak nyolc centiméterrel haladta meg az orosz hatóságok által minimumként megjelölt 456 méteres tengerszint feletti magasságot. A tavalyihoz képest negyven centiméterrel csökkent a világ legmélyebb tavának szintje, és az idén az elmúlt hatvan év legalacsonyabb vízállását mérték.

A természetvédők, a halászok és a tó által biztosított, vízenergiától függő ipari létesítmények évek óta huzakodnak egymással az értékes vízért. A környezetvédő szervezetek a száraz időjárást és a tó körül ipari üzemeket okolják a vészes apadásért. Az illetékesek ezt cáfolják, és azt állítják, nem a Bajkál-tóból eredő, Angara folyó mentén épített vízerőművek miatt apadt le ennyire a vízszint, holott az irkucki vízerőmű látja el árammal és vízzel a közel 600 ezer lakosú várost, Irkuckot és egy hatalmas alumíniumkohót is.

(Kossuth Rádió)