Ukrajna kormánya megállapította, hogy áprilisban és májusban 21 126 főt fognak sürgősségi sorkatonai szolgálatra behívni. Ezt a számot a Miniszteri Kabinet is rendeletbe foglalja. A fegyveres erőkhöz 12 296 fő kerül, ebből 7 630 fő a Nemzeti Gárdába, több mint 1 200 pedig a különleges állami közlekedési szolgálathoz. A sorkatonák behívására a kormány kétmillió hrivnyát utal ki, ami most nagyjából 85 ezer dollárt jelent. A sürgősségi katonai szolgálatra olyan 20 és 27 év közötti férfiakat hívnak be, akiknek nincs lehetőségük azt kikerülnie vagy elhalasztani. Azt ígérték, hogy nem fogják Ukrajna keleti részére, azaz a frontra küldeni az újoncokat.

A negyedik mobilizációs hullám január 20-án kezdődött. A behívókat a tervezettek 77 százalékának sikerült átadni. Erről Alekszej Mazepa, az ukrán katonai vezérkar sajtóosztályának a tisztje nyilatkozott. A szavaiból kiderült, hogy minden nyolcadik behívott önkéntes.

Hozzátette, hogy a mozgósítás egyik legnagyobb problémája az volt, hogy a katona kötelesek közül nem mindenki él ott, ahol regisztrálva van. Ez azzal magyarázható, hogy sokan külföldön találtak maguknak munkalehetőséget. Sokan viszont direkt figyelmen kívül hagyják a sorkatonai szolgálatra vonatkozó szabályokat, így nem jelennek meg a behívó ellenére sem. A mobilizáció negyedik hulláma 90 napig fog tartani.

Forrás: TASZ

Nicholas Bratza, a Nemzetközi Tanácsadó Testület vezetője szerint van okuk azt gondolni, hogy Ukrajna belügyminisztériuma akadályozta a „majdani” események felderítését. Az Európa Tanács Ukrajnával foglakozó Tanácsadó Testülete úgy gondolja, hogy a „majdani” események kijevi nyomozása nem felel meg az Európai Emberjogi Egyezmény követelményeinek, ezért az feltételezik, hogy Ukrajna belügyminisztériuma akadályozta a hatékony nyomozást. Hozzáteszik, hogy nem létezett koordinált kommunikációs politika a nyomozó hatóságok között. „A Nemzetközi Tanácsadó Testület jelentése eléggé részletes, melyben végül a következtetésre jutnak, hogy a nemzeti szinten elvégzett nyomozás nem elégíti ki (megj. az emberjogi) egyezményt… A csoportunk elismerte azokat a nehézségeket, amelyekbe a hatalmi szervek botlottak, amikor tavaly februárban nyomozásba kezdtek” – mondta Nicholas Bratza.

„A jelentésben több megjegyzés is van a hatékony nyomozás hiányával kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy ez a személyzeti politika néhány hiányával, és a Legfőbb Ügyészség nem megfelelő forrásaival kapcsolatos” – nyilatkozta Bratza. Úgy gondolja, hogy a nyomozás leginkább a hatóságok közötti együttműködéstől függött. Negatívan hatott a hatékony nyomozásra annak hiánya a két hatósági szerv és a Legfőbb Ügyészség között. A másik probléma pedig az volt, hogy Ukrajna belügyminisztériuma valószínűleg akadályozta ezt a nyomozást. Bratza szavaiból kiderül az is, hogy nem értek el jelentős haladást a nyomozás alatt. A testület nem gondolja azt, hogy az a tájékoztatás, amit a közvéleménynek adtak, elegendő lenne ahhoz, hogy a sértettek érdekeiket és családjukat meg tudják védeni.

A kijevi függetlenség terét, a Majdant a tüntetők 2013. november 23-án foglalták el, miután Azarov miniszterelnök bejelentette, hogy nem írják alá az EU-társulási szerződést. A rendőrség november 30-án kezdte oszlatni a tüntetőket, akik erre válaszul több alkalommal lőfegyverekkel és Molotov-koktélokkal reagáltak. Az összecsapásoknak több tucat áldozata volt.

Forrás: RIA

A felsőoktatási intézményekben tanulókat nem fogják besorozni az ukrán hadseregbe, írja a Novoe Vremja. Erről Ukrajna elnöke a Sevcsenkóról elnevezett Csernyihivi Nemzeti Pedagógiai Főiskola diákjai előtt tartott előadásában nyilatkozott.

„Úgy döntöttem, hogy most nem helyes behívni a diákokat sürgősségi katonai szolgálatra” – mondta az elnök.

Szavai szerint a diákoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy befejezzék tanulmányaikat, hiszen az országnak új szakemberekre van szüksége, illetve olyanokra, akik másképpen tudnak gondolkodni, hogy megvalósíthassák a reformokat. Korábban a médiában olyan hírek jelentek meg, hogy a Kijevi Politechnikai Főiskola diákjait a hadsereg egyenesen a kollégiumból vitte el. Ebben az évben a behívások új hullámai április-májusban és október-novemberben lesznek.

Forrás: Novoe Vremja

A Katonai Ügyészség vizsgálatot folytat a Nemzeti Gárda néhány tisztségviselőjével szemben, akik a vád szerint külföldre adtak el két felfegyverzett Mi-24R típusú katonai helikoptert, ráadásul jóval áron alul - írja a Novoe Vremja.

„Ukrajna Legfőbb Katonai Ügyészsége, együtt az SZBU-val, tanulmányozta a katonai tulajdon megszerzését. Ennek eredményeképpen eljárást kezdeményezett a Nemzeti Gárda hivatalos személyei és az exportőr cég ellen két felfegyverzett Mi-24R katonai helikopter eladása miatt” – olvasható az üggyel kapcsolatos hivatalos jelentésben. A helikoptereket civil eszközöknek feltüntetve, hamis dokumentumokkal csempészték ki az országból.

Az üggyel kapcsolatos nyomozást Ukrajna központi régiójának Katonai Ügyészsége folytatja.

Forrás: Novoe Vremja

Az ENSZ leállítja élelmiszerszállításait a DNR és LNR területére, mivel nincs több pénze, írja a Vesztyi. Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó osztálya március 30-i jelentésében közölte ezt az információt.

„A humanitárius segítségnyújtás jelentősen csökkenni fog, mivel a támogatás mértéke eléggé alacsony. A 2015 évi szükségleteknek csak a 16%-át kaptuk meg az ígért 316 millió dollárból” – olvasható az ENSZ-jelentésben. Nagyjából 80 ezer ember maradhat élelmiszersegély nélkül a Kijev által nem irányított területeken. Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó osztálya azt is megjegyezte, hogy Kijev gyakran megnehezíti a humanitárius szállítmányok célbajuttatását

Forrás: Vesti

Az ENSZ számolt be a múlt hét ukrajnai eseményeiről, írja a Vesztyi. A dokumentum szerint ez előző héten 11 ember halt meg, és 52-en sérültek meg. A konfliktusövezetben eddig 6083 ember vesztette életét, továbbá 15 397 fő sérült meg. Az ENSZ aggodalmát fejtette ki a fel nem robbant töltetek és az aknák miatt is. Szinte minden napra jut egy hír, mely egy-egy akna felrobbanásával kapcsolatos sérülésről vagy halálesetről szól. Március 25-én egy autóbusz hajtott aknára, amely során négyen meghaltak, és 19-en súlyos sérüléseket szenvedtek - olvasható az ENSZ közleményében. Kijevi információk szerint március 23-ig Ukrajnában 1 millió 177 ezer 748 menekült volt nyilvántartva. Ebből 763 ezer 632 fő külföldre menekült. Oroszországba 652 ezer fő, Fehéroroszországba pedig 82 ezer fő. Az ENSZ tájékoztatásából az is kiderül, hogy a menekültek megsegítésére nincs elég pénz Ukrajnában. A hiány miatt nagyjából 80 ezren nem jutnak élelmiszerjegyhez, az állam által nem ellenőrzött területeken pedig fel fogják függeszteni az élelmiszerelosztásokat.

Forrás: Vesti

Erről Daria Morozova, a DNR emberi jogi biztosa beszélt. „A DNR kész fogolycserére. Elkészültek a listák, amelyeket elküldtünk az ukrán félnek. Ukrán részről én is kaptam egy listát arról, hogy kiket készek átadni nekünk. Az a lista, amelyet mi küldtünk, 200 emberről szólt, ők viszont csak 19 embert hajlandók átadni. A probléma abban rejlik, hogy a srácok maradékát eljárásjogilag nehéz „megtisztítaniuk”, hiszen a kijevi bíróságok már elítélték őket, ezért néhányuk már a konkrét börtönbüntetésüket töltik. Ukrajna jelenleg nem tudja megoldani ezt a kérdést, hiszen még nem fogadta el az ukrán törvényhozás az amnesztiáról szóló törvényt, amelyet egyébként a minszki megállapodás ír elő. Amikor a bíróságoknak a felmentésekről kell határoznia, akkor azt a jelenlegi törvényekre kell alapoznia. Sajnos ilyen viszont nincs, ezért ez a késedelem, de az ukrán oldal igyekszik. Medvedcsuk tegnap telefonon felhívott, hogy a listával kapcsolatos munkákat folytatják, ezért reméljük, hogy a jövő héten végrehajtjuk a fogolycserét” – mondta Daria.

Egy riporter azon kérdésére, hogy DNR-ben is előfordulnak-e hasonló problémák, Daria Morozova azt válaszolta, hogy az ő oldalukról nincs semmi akadálya a fogolycserének, teljesen készen állnak rá.

Forrás: Novorosinform

A Rusvesna beszámolt arról, hogy kivonják az ATO zónából a Donbasz zászlóaljat. Erről Anatolij Vinogrodszkij, a zászlóalj ideiglenesen kijelölt parancsnoka írt saját Facebook-oldalán.

„A felderítők adataiból kiderült, hogy az ellenség katonákat és harci járműveket von össze… Ilyen körülmények között fogadott el az ATO parancsnoksága több határozatot is: kivonják a Jobb Szektor Ukrán Önkéntes Hadtestet. Most pedig olyan információkat kapunk, hogy kivonják a Donbasz zászlóaljat, és Kijev alá hívják” – mondta Vinogrodszkij. „Kinek az érdeke, hogy az első vonalból kivonják az önkénteseket? Véletlen egybeesés, hogy a megszállók pont most vonják össze itt a csapataikat, miközben azt skandálják, hogy készek elfoglalni Ukrajna teljes területét? A Donbasz zászlóalj a Nemzeti Gárda egyik különítményeként persze hogy teljesíteni fogja a parancsnokság minden parancsát, de ezek a kérdések továbbra is fennállnak. Nálunk is és maguknál is…” – mondta a parancsnok. A Donbasz előző parancsnoka Szemen Szemcsenko volt, aki elhagyta az alakulatot, miután parlamenti képviselő lett. A Facebook-oldalán hibának nevezte a döntést, és megígérte, hogy kérdőre vonja a Nemzeti Gárda parancsnokságát.

„Váratlan. Elolvastam a Donbasz parancsnokának, Vinogrodszkij őrnagynak a jelentését. Őt ajánlottam parancsnoknak, miután a február kilencedikei elnöki rendelet szerint a Donbasz tartalékosait igazi katonai szolgálatra hívták. Jogilag nem tudtam tovább összeegyeztetni ezt a szolgálatot a képviselői munkával. Holnap a Nemzeti Gárda parancsnokságához fordulok, és követelni fogom, hogy magyarázzák el, mi történik itt. Mariupol lakosai ma egész nap telefonáltak a nyilvános számomra. „Kivonják az önkénteseket, mi lesz most velünk?” Ezek nagyon komoly törekvések és komoly kérdések. Aggodalomra adnak okot. Remélem, hogy ez egy hiba. Remélem…” – írta a parlamenti képviselő.

Forrás: Rusvesna

Az Ukrajna keleti felében zajló háborús események hatása az ország egész lakosságát érzékenyen érinti, függetlenül attól, hogy milyen távol él a harci cselekményektől. A kialakult gazdasági krízis sajnos minden családot, minden háztartást érint, és ez még csak a „kisebbik” gond, mert emellett a legeldugottabb faluban élő embereknek is rettegniük kell attól, hogy a jelenleg érvényben lévő fegyverszünet után nem a béke időszaka köszönt be az országra – nyilatkozta egy interjúban Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) püspöke.

Forrás: Református.com

A Kárpáti Igaz Szó cikke szerint a Magyarországról érkező adományokat szinte kizárólag a Beregszászi járásban osztották szét.

Forrás: KárpátInfó

Az Egyesült Államok a floridai Nemzeti Gárdától csoportosít át 12 db F-15C típusú nehéz vadászrepülőgépet Európába, kimondottan Oroszország ellenében. A gépek először Hollandiába, majd – még meg nem határozott időben – Bulgáriába kerülnek, ahova a pilóták mellett további 200 fős kisegítő, műszaki személyzet is érkezik. Az újabb csapaterősítés az Atlantic Resolve nevű NATO-hadgyakorlat keretein belül kerül megvalósítására, Washington szerint ezzel tovább növelik az európai szövetségeseik biztonságát. Moszkva provokációnak ítélte az esetet, amely szerintük csak tovább mélyíti a meglévő, Ukrajnán keresztül zajló krízist.

A most telepített gépek mellett a Pentagon nemrégiben A-10-es csatarepülőgépeket és 14 db F-16-ost telepített Európába (az utóbbit Észtországba, míg az A-10-eseket Németországba). Az F-15-ösök telepítésének érdekessége, hogy nem azt nem az amerikai légierőtő hatja végre, hanem az amerikai Nemzeti Gárda.

Forrás: RT

(RapidPress Hírszolgálat)