Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főellenőre vizsgálatot indít, miután a CIA egy januári dróncsapása kioltotta egy amerikai és egy olasz túsz életét az afgán-pakisztáni határ közelében, ezenkívül több elemzés is várható a történtekről - közölték pénteken amerikai kormányzati tisztségviselők.
Tényfeltárásba kezdett például a szenátus hírszerzési bizottsága is. A CIA belső vizsgálatának függvényében Barack Obama elnök egy külső bizottságot kérhet fel arra, hogy mérlegelje az amerikai dróncsapások gyakorlatának módosítását. (Az elnök 2013 augusztusában, Edward Snowden leleplezéseit követően egy hasonló testületet kért fel arra, hogy vizsgálja felül a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA titkos adatgyűjtési gyakorlatát.)
"Meg fogjuk vizsgálni, hogy mi történt. Meg fogjuk állapítani, hogy mi az a lecke, amelyet meg kell tanulnunk, és milyen jobbításokat, változtatásokat kell végrehajtanunk" - jelentette ki pénteken Barack Obama elnök a 16 szakszolgálatot összefogó nemzeti hírszerzési igazgatói (DNI) hivatal létrehozásának 10. évfordulóján elmondott beszédében.
A CIA drónhadviselésének kezdetén még követelmény volt rendkívül nagy bizonyossággal megállapítani, hogy a konkrét célszemély mely konkrét időpontban mely konkrét helyen tartózkodik. George W. Bush elnök azonban 2008-ban engedélyezte az úgynevezett "kézjegyet hagyó csapásokat" (signature strike), amelyek olyan ellenfelek ellen irányulnak, akiknek pontos személyazonosságát nem sikerült megállapítani.
A januári dróncsapás nyomán felerősödött a Fehér Házra nehezedő nyomás azzal a sokak által bírált magatartással kapcsolatban is, amelyet a kormány képviselői az amerikai túszok hozzátartozóival szemben tanúsítnak. Josh Earnest, az elnöki hivatal szóvivője közölte: Obama fontolóra vette, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a Pentagon, a külügyminisztérium és a hírszerzés képviselőiből álló külön testületet hozzon létre a túszmentésre irányuló erőfeszítések összehangolására és a családokkal való kommunikációra.
Az új gyakorlat azonban nem módosítana azon az elven, hogy az Egyesült Államok nem tárgyal sem váltságdíjról, sem egyéb követelésekről a túszejtőkkel. Earnest rámutatott, hogy engedményekkel talán meg lehetne menteni egy ártatlan életet, de "számtalan más ártatlan élet nagyobb veszélybe kerülne".
A CNN hírtelevízió értesülése szerint egyébként a szóban forgó dróncsapás során szerencsétlenül járt egyik túsz, a 2011-ben elrabolt Warren Weinstein doktor családja 2012-ben váltságdíjat fizetett fogva tartóinak, de azok mégsem engedték el.
(MTI)
