Ricketts a szavazás eredménye miatt a közbiztonság "fekete napjának" nevezte a szerdai napot. Közölte, hogy az állam nemrég szerzett be Indiából 54 ezer dollárért méreginjekciókhoz való összetevőket.

A halálbüntetés eltörlését konzervatív politikusok kezdeményezték, akik vallási okokból ellenzik a legsúlyosabb büntetés alkalmazását, azt az adófizetők pénzének elpazarlásának tartják, és kétségbe vonják, hogy az államra lehet-e bízni a halálbüntetések végrehajtását.

A nebraskai szavazás megfigyelők szerint országos jelentőségű politikai fordulatot jelent, mert az amerikai rendpárti konzervatívok hagyományosan a halálbüntetés leghatározottabb támogatói között vannak.

Az Egyesült Államokban a halálbüntetés témája azóta vetődött fel ismét élesen, hogy tavaly több kivégzés közben is technikai problémák merültek fel. Emellett a kivégzéseket végrehajtó államok számára nehézséget okoz a méreginjekciók komponenseinek beszerzése, részben amiatt, hogy az Európai Unió 2011-ben megtiltotta a műtéti kómaállapotot előidéző nyugtatószerek kivégzési célra való exportját.

Nebraskában utoljára 1997-ben végeztek ki elítéltet, akkor villamosszékben. A vonatkozó helyi törvény azóta méreginjekcióval történő végrehajtást ír elő, ám az egyik összetevő szavatossága 2013 decemberében lejárt. Nebraskában most tizenegyen vannak halálsoron.

Az Egyesült Államokban legutóbb Új-Mexikóban (2009-ben), Illinois-ban (2011-ben), Connecticutban (2012-ben) és Marylandben (2013-ban) törölték el a halálbüntetést. Az utolsó konzervatív vezetésű állam, amely szintén így döntött Észak-Dakota volt, még 1973-ban. Az Egyesült Államok 50 államból 32-ben alkalmazzák még a halálbüntetést.

A nebraskai törvényhozás 1979-ben már megpróbálkozott a kivégzések beszüntetésével, de az akkori kormányzó ezt vétóval megakadályozta, és a helyi honatyák nem tettek kísérletet annak felülírására.

(MTI)