Az orosz űrkutatási ágazat hosszú ideje tartó válsága az elmúlt időszakban érezhetően súlyosbodott. Egy 2010-es baleset után több vizsgálat indult az érintett cégeknél, ami nem javította a dolgozók hangulatát, ám még ennél is vészjóslóbb, hogy az elmúlt hónapokban egymást követték a végzetes balesetek. Olyan rakéták, amelyek évtizedeken át megbízhatóan működtek, egyszer csak riasztó számban kezdtek kritikus pillanatokban meghibásodni vagy felrobbanni - írja összefoglaló cikkében a Moscow Times.

A napokban például egy Progress teherszállító űrhajó hajtóműveivel kellett volna módosítani a Nemzetközi Űrállomás (ISS) pályáját, ám a rakéták csütörtököt mondtak. Csupán néhány órával később egy kereskedelmi feladatokat ellátó Proton rakéta mondott csődöt. És ez még nem minden. Egy másik Progress, amely fontos ellátmányt szállított az ISS-re, néhány héttel korábban felrobbant, alaposan megnehezítve az űrállomáson dolgozó legénység következő hónapjait.

Olyan sok csapást érte az orosz űripart rövid időn belül, hogy felmerül a kérdés: vajon egy nemzet, amely úttörő szerepet játszott az űrkutasban, és azóta is az egyik legfontosabb szereplője ennek az ágazatnak, képes-e tovább haladni a megkezdett útján. Az orosz űripar összeomlása olyan lenne, mint a Római Birodalom bukása - hoz szemléletes hasonlatot Pavel Luzin, az ágazattal foglalkozó elemző.

Az orosz űrprogram megroggyanása komoly fejfájást okoz a globális űrkutatásnak is. Dmitrij Rogozin, az illetékes miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország juttatja az űrbe az összes felbocsátandó műhold 40 százalékát. Az amerikai űrsiklóflotta 2011-es leépítése óta egyedül a Szojuz űrhajókkal lehet embert juttatni az ISS-re, amely egyébként 150 milliárd dollárjában van a nemzetközi közösségnek.

Különösen kellemetlen az oroszoknak, hogy egyszerre döglik be - ráadásul sorozatosan - mindkét hordozórakétájuk. A kereskedelmi műholdak pályára állítására használatos Proton és az ISS-t ellátó Progress megbízhatatlansága megkérdőjelezheti az orosz űrtechnológia vezető helyét a világon. A helyzetet kevéssé ismerő külső szemlélő úgy gondolhatná, hogy itt az ideje a program leállításának vagy visszafogásának, ám a Kreml aligha osztaná ezt a véleményt.

Egyszerűen nem vállalnák fel az ezzel járó óriási presztízsveszteséget. Az űrkutatás az orosz állami propaganda fontos eleme - szögezi le Jurij Karas, az Orosz Űrkutatási Akadémia űrpolitikai szakértője.

Moszkva évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy előnyben részesíti egy új rakéta, az Angara tervezését, ám emiatt elhanyagolták az ágazat rendszerszintű problémáinak kezelését. A két jelenlegi hordozórakéta katasztrófáival kapcsolatban Rogozin úgy véli, hogy itt az ideje búcsút inteni a szovjet tervezésű technológiának, és ráfeküdni az Angara fejlesztésére - derült ki a RIA Novosztynak adott korábbi nyilatkozatából.

A gond az, hogy az utóbbi, amely csak tavaly készült el, ugyanabban az üzemben készül, ahol a Proton. Márpedig a korábban megbízhatóan működő technika újabb hibái arra utalnak, hogy a gyártással van a baj. Emellett az a tapasztalat is ütközik a miniszterelnök-helyettes véleményével, hogy a régebbi rakéták kipróbált, évtizedek alatt valós teszteken átesett technológiára épülnek, amely egyfajta garanciát ad a használhatóságukra.

Ezt támasztja alá, hogy 2010-ig a szakma a Protont tartotta a világ legmegbízhatóbb hordozórakétájának. Azóta hétszer mondott csődöt, ami összerombolta az "imázsát". Az Angara azonban csak kétszer hagyta el a kilövőállást.

Az orosz vezetés is úgy láthatja, hogy nem a technológiával, hanem a gyártással van a gond: a kormány számos főnököt kirúgott az elmúlt évek vizsgálatai nyomán és több rekonstrukciós programot is indított. A rakéták azonban továbbra is felrobbannak. Rogozin igyekszik elhárítani a felelősséget a Kremlről. Szerinte az ágazat cégeit vezető menedzserek morális gyengesége okozza a bajokat.

Ugyanakkor elismeri, hogy a problémák ma már azzal fenyegetnek, hogy Oroszország elveszti domináns szerepét a világ űrkutatásában, amelyet az USA visszahúzódása óta elért. Ez a helyzet még legalább két évig fennmaradhatna, mivel csak 2017-re készülhetnek el azok az új amerikai űrhajók, amelyekkel embert juttathatnak Föld körüli pályára.

Mindezek miatt különleges jelentősége lesz a következő Szojuz űrhajó július eleji fellövésének. Ez osztozik a Progress technológiáján, amely többször is csődöt mondott mostanában. Ha valami katasztrófa történik, ami emberéletekbe kerül, az végzetes lehet az orosz űripar számára. Ha nem tudják cserélni a legénységet az ISS-en, akkor ki kell üríteni az űrállomást. Az utolsó dolog, ami az oroszoknak hiányzik, hogy a nemzetközi űrprogramban részt vevő országok őket tegyék ezért felelőssé.

(Napi nyomán)