Parlamenti választások kezdődtek vasárnap Kirgizisztában; közvélemény-kutatások szerint az oroszbarát pártok várhatóan újabb öt évre kapnak lehetőséget az ország vezetésére.
A volt szovjet tagköztársaságban 2338 szavazókörzetben lehet voksolni, illetve a külföldön élő kirgiz állampolgárok az ország három tucat külföldi diplomáciai testületén adhatják le szavazatukat. Hetven ország mintegy hatszáz megfigyelője felügyeli a választás tisztaságát.
Az ország újkori történelmében most fordul elő másodszor, hogy kizárólag pártlistákra lehet szavazni. A 120 fős parlamentbe való bejutásért 14 párt verseng egymással, és azok jutnak be, amelyek a voksok legalább hét százalékát gyűjtötték össze országosan, és 0,7 százaléknyi szavazatot az ország hét megyéjében, illetve két városban, Biskekben és Osban. Közel 2,7 millió szavazásra jogosult kirgiz adhatja le rájuk a voksukat.
Politikai elemzők szerint legfeljebb 6 pártnak van esélye arra, hogy bejusson a parlamentbe, és közülük is leginkább a szociáldemokraták sikere látszik a legvalószínűbbnek - pártjukat negyed évszázaddal ezelőtt alapította a Vlagyimir Putyin orosz elnök hű szövetségese Almazbek Atambajev kirgiz elnök (Atambajev megvált pártelnöki tisztségétől, miután 2011-ben államfővé választották). Jó esélye van a bejutásra még az Egység nevű pártnak, amely sorait gyarapítja több ismert politikus, köztük két volt kormányfő és több miniszter. Valószínű az is, hogy ismét bejut a parlamentbe a nacionalista Ata-Zsurt (Haza) párt és az Ata Meken (Szülőföld), illetve az Onuguuk (Haladás) és az Emgek-Butun Kirgizsztan (Munka-Egységes Kirgizisztán) nevű párt.
Az öt évvel ezelőtti választást az ellenzéki nacionalista Ata-Zsurt nyerte meg, ami megdöbbentette a kormányt, és Roza Otunbajeva akkori államfőt. Az oroszbarát szociáldemokraták lettek a másodikok. A nacionalista erők győzelme jól tükrözte a kirgizek érzelmeit, amelyekkel a néhány hónappal korábban történt lázadáshoz és véres etnikai alapú összecsapásokhoz viszonyultak. Az üzbégek és a kirgizek közötti összetűzéseknek egyes becslések szerint csaknem kétezer halottja volt.
Az Ata-Zsurt első kormányalakítási kísérlete kudarcot vallott. Az oroszbarát Kirgizisztán Szociáldemokrata Párt és a Roza Otunbajeva vezette Köztársaság Párttal alakított kormányt, de bevette a kormányba az Ata-Zsurtot is. Atambajev lett a miniszterelnök, majd egy évre rá államfővé választották. Várhatóan a vasárnapi választás után is oroszbarát pártok alakíthatnak majd kormányt.
(MTI)