A három kutató molekuláris szinten feltérképezte, a sejtek miként javítják ki a károsodott DNS-t, és őrzik meg a genetikai információt. Munkájuk alapvető információkat nyújt arról, miként működik az élő sejt, és például, hogyan használható fel új rákkezelési módszerek kifejlesztéséhez.

Az Akadémia közzétette sajtóközlemény szerint DNS-ünk naponta károsodásokat szenved el az UV-sugárzás, a szabadgyökök és más rákkeltő anyagok révén, de még eme külső támadások nélkül is, a DNS-molekula természetes módon instabil. Több ezer spontán változás megy végbe egy sejt genomjában naponta, emellett hibák jöhetnek létre a DNS sejtosztódáskor való másolása során is. (Ez a folyamat naponta több milliószor zajlik le az emberi szervezetben.)

Molekuláris rendszerek serege folyamatosan nyomon követi és javítja a DNS-t, ez az oka annak, hogy genetikai anyagunk nem süllyed kémiai káoszba. A 2015-ös kémiai Nobel-díjat három úttörő kutatónak ítélték oda, akik feltérképezték, hogy eme javítórendszerek némelyike hogyan működik molekuláris szinten.

A korai hetvenes években a kutatók úgy hitték, hogy a DNS nagyon stabil molekula, ám Tomas Lindahl, a Francis Crick Intézet és a Clare Hall Laboratórium kutatója demonstrálta, hogy a DNS olyan mértékben károsodik, aminek elviekben lehetetlenné kellene tennie a földi élet fejlődését. Eme információ birtokában felfedezett egy molekuláris gépezetet (úgynevezett bázis kivágásos javítás), amely folyamatosan ellensúlyozza DNS-ünk hanyatlását.

Aziz Sancar, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója feltérképezte a nukleotid kivágásos javításként ismert mechanizmust, amellyel a sejtek kijavítják az ultraibolya sugárzás kiváltotta DNS-károsodásokat. Az eme javítórendszer hibájával született embereknél bőrrák alakulhat ki napsugárzás hatására. A sejtek többek között ezt a rendszert használják mutagén anyagok kiváltotta hibák javítására is.

Paul Modrich, a Duke Egyetem orvosi fakultásának és a Howard Hughes Orvosi Intézetnek kutatója demonstrálta, a sejtek miként korrigálják a DNS-ben a sejtosztódás során kialakuló hibákat. Az úgynevezett helytelen bázispárok javítása mechanizmus mintegy ezerszeresével csökkenti a hibák gyakoriságát a DNS-replikáció során. Eme mechanizmus veleszületett defektusáról ismeretes, hogy többek között a bélrák örökletes változatát válthatja ki.

A kitüntetettek megosztva 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

(MTI)