Az indoklás szerint az új törvény egyszerűbbé tenné a veszélyt jelentő csoportosulások és személyek kiszűrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyűjtést, hiszen a mostani hat hónap helyett akár két évig is megőrizhetők lennének az információk. Továbbá a nyomozók bizalmi embert, vagyis nem a rendőrség alkalmazásában álló személyeket is bevonhatnának az ügymenetbe.

A tervezet szerint az államvédelmi törvény a szélsőségesség, a terrorizmus, a kémkedés és a tömegpusztító fegyverek miatti fenyegetettség esetében alkalmazható.

Megkezdené működését a belügyminisztériumtól független és önálló jogvédelmi szenátus is, amely a nyomozók és a bizalmi emberek munkáját felügyelné. A szenátus három tagja közül az egyiknek legalább tízéves bírói vagy ügyészi tapasztalattal kell rendelkeznie. A tanács a parlament megfelelő bizottságának jelentene, és maga is jogosult lenne arra, hogy a parlamenthez forduljon.

A belügyminiszter "modernnek" nevezte az új tervezetet, amellyel szerinte jobban fel tudják majd venni a harcot a terrorizmussal, és megfelelne a 21. század új kihívásainak.

Az új államvédelmi törvény tervezete december elsején kerül a parlament belpolitikai bizottsága elé. A parlament január végéig dönthet róla, és a törvény 2016 júliusától léphet érvénybe.

Jelenleg 250 magát fegyveres szélsőségesnek valló ember található Ausztriában, és nagyjából ezren szimpatizálnak az Iszlám Állammal - mondta egy korábbi nyilatkozatában Peter Gridling, a terrorelhárítási hivatal igazgatója, aki szerint azonban arra nincsenek konkrét jelek, hogy a terrorszervezet aktívan tevékenykedne az országban. A Der Standard című napilap információi szerint hetven, egykor Szíriában harcoló IÁ-katona van Ausztriában, ők főleg csecsen származásúak, de vannak boszniaiak is.

(MTI)