Az Európai Tanács elnöke szerint akár másfél évre is őrizetbe lehetne venni az Európába érkező "menekülteket", hogy a hatóságok meggyőződjenek személyazonosságukról. Donald Tusk újságíróknak azt mondta, hogy a beáramlók 70 százaléka gazdasági okokból jön.

"Visszatarthatjuk, és vissza is kellene tartanunk a migránsokat addig, amíg az ellenőrzésük véget nem ér" - idézte Donald Tuskot a Sueddeutsche Zeitung német lap.
Az Európai Tanács elnöke emellett közölte, Európának meg kell állítania a migránsok nagy számú beáramlását, ugyanis többségük nem háborús menekült, és nem lenne szabad alábecsülni a potenciális fenyegetést, amit jelentenek.
Hangsúlyozta, hogy elsődleges cél a schengeni övezet külső határainak a védelme. Hozzátette, a határőröknek időre van szükségük, hogy azonosítsák az EU-ba érkező embereket.
Az illegális bevándorlók leginkább Olaszországban és Görögországban lépnek be az EU területére, ugyanakkor az olasz és a görög hatóságok vonakodnak a migránsok őrizetbe vételétől, az ENSZ szerint a menedékkérőket pedig csak végső esetben lenne szabad ily módon feltartóztatni.
"Túl könnyű Európába bejutni. Azt mondják, hogy nyitottnak kell lennünk a szíriai menekültek előtt. De ezek az emberek a beáramlók csupán harminc százalékát teszik ki. Hetven százalék pedig gazdasági bevándorló. Ezért sokkal hatékonyabb ellenőrzési rendszerünknek kell lennie" - mondta.
Tusk kétségbe vonta azt a meglátást, miszerint a migrációs nyomás olyan nagy, hogy csak kezelni lehet és a terheket megosztani, de megállítani nem. "A migráció hulláma túl nagy ahhoz, hogy ne állítsuk meg" - mondta. Még Németország sem tudja a migránsok végtelen számát befogadni - tette hozzá.
Frissítés: nem hiszi, hogy megszavaznák a kvótát
Egy "mini Schengen" létrehozása valójában a schengeni rendszer megszűnését jelentené - vélekedett a Gazeta Wyborcza című lengyel lapnak nyilatkozva Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, és a belső határok visszaállítása helyett az Európai Unió külső határainak védelmét sürgette.
Tusk szerdán több európai újságnak adott interjút, a lengyel baloldali liberális napilap nyomtatott kiadása csütörtökön a beszélgetést a többitől némileg eltérő hangsúlyokkal közölte.
A 26 tagú schengeni övezetnek - Hollandia által november végén felvetett - leszűkítéséről szólva az Európai Tanács elnöke spekulációknak nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a javaslat megvalósítható. "Nem értem, miért kellene a határokat visszaállítani" - mondta, utalva konkrétan Spanyolország és Franciaország határára. Kétségét fejezte ki, hogy például a francia-német határ újbóli ellenőrzése "jobb ötlet lenne a külső uniós határ hatásos ellenőrzésének helyreállításánál".
Arra a kérdésre válaszolva, hogy anyapártját, a jobbközép liberális Polgári Platformot (PO) az októberi lengyel választások nyomán felváltó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormánya problémát jelent-e az Európai Unió számára, a volt lengyel miniszterelnök elmondta: az EU-nak ennél sürgetőbb problémái vannak.
"Néha úgy tűnik, ahelyett, hogy az Európai Unióban a valódi problémákkal foglalkoznánk, inkább Lengyelországon vagy Magyarországon akarunk ütni" - jelentette ki.
"Európa legnagyobb problémáját öt válság jelenti: Oroszország, a migráció, a terrorizmus, Görögország és a Brexit" - állapította meg. "Vajon ezek közül melyiket okozta Lengyelország vagy Szlovákia?" - tette fel a kérdést.
A Németország által szorgalmazott állandó menekültelosztási mechanizmust, kvótát firtató kérdésre Donald Tusk azzal válaszolt: nem hiszi, hogy az Európai Unióban jelenleg olyan többség lenne, amely ezt valamelyik uniós miniszteri tanácskozáson megszavazná. "Nemcsak a kelet-közép-európai államok elleneznék ezt" - vélte, hangsúlyozva mindenekelőtt a migráció megállításának fontosságát.
A mini Schengen tervéről nyilatkozó európai kommentátorok Svédországot, Németországot, Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát említették azon uniós országok között, melyek között a határok továbbra is szabadon átjárhatók lennének. A dél- és közép-európai tagállamok ezen elképzelés szerint kívül rekednének a schengeni rendszeren. A megoldás mellett érvelők egyebek között arra hivatkoznak, hogy a közép-európai államok nem akarnak részt vállalni a menekültek "igazságos" elosztásából.
(MTI)