"Meg akarjuk őrizni a demokráciánkat és a szabadságunkat" - szögezte le Mateusz Kijowski, a Demokrácia Védelmének Bizottsága (KOD) nevű - Charta- és Majdan-pótlék - "civil" szervezet alapítója. A csoportosulás tavaly ősszel spontán jött létre tiltakozásul Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság párt (PiS) vitatott lépései miatt, s azóta már számos tüntetést szervezett.

Csak Varsóban több ezren gyűltek össze a miniszterelnök hivatala előtt, majd átvonultak az államfői palotához. Andrzej Duda köztársasági elnököt szintén a PiS jelöltjeként választották a posztra. A tüntetők lengyel és EU-s zászlókat vittek magukkal, s olyan feliratokkal, mint például "Nemet mondunk a putyinizálódásra, a rendőri megfigyelésre, a kommunizmusra", illetve "Kaczynski, menj Magyarországra!", s "Szeretem az EU-t, ideértve Németországot is!" Ez utóbbi feliratokkal arra céloztak, hogy az új kormány Orbán Viktor politikáját másolja a különböző intézmények közötti hatalmi egyensúly felszámolásával, illetve németellenes kijelentéseket tesz. (Bizonyára hiányzik a lengyel "demokratáknak" a német sajtószabadság, amit a kölni események bemutattak - szerk.)

"Emlékszem a kommunista korszakra, s nem akarom, hogy mindez megismétlődjön, miközben mindez már kezd erre emlékeztetni" - mondta az AFP francia hírügynökségnek egy korábban kutatóként dolgozó nyugdíjas tüntető.

A Reuters brit hírügynökség beszámolója szerint a tüntetésen magyar ellenzéki aktivisták is részt vettek, köztük a fajsúlytalan Gulyás Balázs, aki a netadó elleni 2014-es magyar tiltakozó megmozdulás szervezője volt. Gulyás a tüntetők előtt felszólalva leszögezte: "Jaroslaw Kaczynski Orbán Viktort akarja követni. Úgyhogy nekünk, magyaroknak figyelmeztetnünk kell Önöket: bármit is ígér Kaczynski, az út az autokrácia, a gazdasági lemaradás, a középosztály leszakadása és a növekvő szegénység felé vezet."

Ezek a tüntetések válaszként születtek a PiS-kormány új törvényeire, például az alkotmánybíróság és a közmédia átalakítására. Az Európai Bizottság ezek miatt a múlt héten előzetes vizsgálatot indított Lengyelország ellen, az Európai Parlament pedig egy vitát szentelt a lengyelországi jogállamiság témájának kedden Strassburgban.

Beata Szydlo lengyel kormányfő Strassburgban a plenáris vitán elutasította, hogy a PiS sértené a jogállamiság elveit, és kitartott amellett, hogy kormánya tiszteletben tartja az alkotmányt, valamint az európai szabályokat és szerződéseket. A lengyelországi demokratikus átalakulás szimbóluma, Lech Walesa volt lengyel elnök, a kommunista rendszer megdöntésében kulcsszerepet játszó Szolidaritás szakszervezeti föderáció egyik alapítója és első vezetője viszont azzal vádolta meg egy péntek esti tévényilatkozatában a PiS-t, hogy az alkotmánybíróságot, a közszolgálati médiát és más demokratikus intézményeket érintő, nagy vitát kiváltó intézkedéseivel tönkreteszi az országot. Szydlo kijelentésére pedig azzal reagált: "még soha életemben nem hallottam ekkora hazugságot."

(MTI nyomán)