A Nezavisne Novine című boszniai lap beszámolója szerint Dragan Covic kiemelte: országa már korábban is átadhatta volna a kérelmet, hiszen az az ország európai elkötelezettségének bizonyítéka, ám a soros holland elnökség ezt az időpontot jelölte ki. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a tagjelölti státust már 2017-ben elnyerheti a balkáni állam.

A boszniai elnök kiemelte, hogy a kérelem átadását követően komoly reformokra lesz szükség Bosznia-Hercegovinában. Brüsszel és Szarajevó között hét év után, tavaly június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás.

Amennyiben az EU elfogadja a kérelmet, a balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz.

Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.

Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az EU tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig már hosszabb ideje tagjelölt.

(MTI)