Görögország egyáltalán nem teljesíti a schengeni határok védelméből adódó kötelezettségeit, s mivel ezt nem teszi meg, ezeket a feladatokat más erőnek kell teljesítenie - mondta Robert Fico szlovák kormányfő újságírók előtt az újabb tót rendőri missziót indokolva. Hozzátette: a tavaly Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban végzett sikeres rendőri missziók után Pozsony új kéréseket kapott, s ezeket teljesíti most azzal, hogy Macedóniába 25, Szlovéniába pedig - a korábbi misszió megismétléseként - újabb 20 rendőrt küld.

Robert Fico kiemelte: mivel Macedónia nem európai uniós tagország, a tót rendőrök odaküldése eddig példa nélkül álló döntés, ugyanakkor bízik benne, hogy a visegrádi négyek (Magyarország, Tótia, Csehország, Lengyelország) miniszterelnökeinek február 15-i prágai találkozóján közös állásfoglalás formájában támogatást kap majd a macedón határ védelmének ilyen változata. "Ezután már teljesen mindegy lesz, hogy Görögország a schengeni zóna tagja marad-e vagy sem, mert képesek leszünk a migránsok megállítására" - világított rá Fico.

A tót miniszterelnök megismételte kormányának a migránsok újraelosztását célzó ideiglenes és tartós uniós kvótákkal kapcsolatos elutasító álláspontját, leszögezve: soha nem fogja elfogadni azokat. A prágai V4-es csúcstalálkozó várható fejleményeiről szólva hozzátette: bízik benne, megegyezés születik arról is, hogy a visegrádi négyek közösen sürgetik majd a Frontex (az európai uniós határőrizeti ügynökség) európai határ- és partvédelmi egységgé történő átalakítását.

Robert Kalinák stót belügyminiszter az új tót rendőri kiküldetést egy teljesen új típusú és - tekintettel a migránsáradat tavaszra várható erősödésére - az eddigieknél is nehezebb misszióként jellemezte.

Még az új rendőri misszió útra bocsátása előtt, szerda délelőtt a pozsonyi kormány jóváhagyta azt a pénzügyi hozzájárulást is, amellyel a felvidéki műállam csatlakozik az Európai Unió, illetve az ENSZ különböző szervezeteinek a migránsválság okainak megszüntetését és következményeinek megoldását célzó programjaihoz. A kabinet erre a célra 5,3 millió eurós (megközelítőleg 1,6 milliárd forint) keretösszeget hagyott jóvá. Az összeg legnagyobb hányadát, 3 millió eurót abba az uniós alapba fizeti majd Pozsony, amelyet 2014 decemberében a szíriai válságra reagálva hozott létre Brüsszel, és amely az Egyiptomban, Irakban és a szíriai válság által közvetlenül érintett más országokban lévő "menekültek" ellátására szolgál.

(MTI nyomán)