A WikiLeaks kiszivárogtató oldal alapítója bejelentette, hogy elhagyja pénteken Ecuador londoni nagykövetségét, ahol 2012 júniusában kapott menedéket Svédországnak történő kiadatása elől, és elfogadja, hogy a brit rendőrség letartóztassa, ha az ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság ellene ítél.
"Ha az ENSZ holnap bejelenti, hogy elveszítettem az Egyesült Királyság és Svédország ellen beadott keresetemet, akkor péntek délben elhagyom a nagykövetséget, és engedem, hogy a brit rendőrség letartóztasson, mivel semmilyen reális kilátásom nincs a további fellebbezésre" - írta Julian Assange a WikiLeaks Twitter-oldalára szerda éjjel feltett közleményében. Hozzátette: abban az esetben viszont, ha győzedelmeskedik a két állam felett, és kiderül róluk, hogy törvénytelenül jártak el ellene, akkor arra számít, hogy azonnal visszakapja útlevelét, és megszűnnek az őrizetbe vételére tett kísérletek.
Az ausztrál állampolgárságú, 44 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és ezeknek a jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. A bűnösségét tagadó férfit a svéd nemzetközi körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárban jóváhagyta kiadatását. Assange 2012 nyarán azonban Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, és azóta nem tette ki onnan a lábát.
A férfi ügyvédei szerint ugyanis félő, hogy Svédország kiadja az ausztrál férfit az Egyesült Államoknak, ahol a bizalmas diplomáciai sürgönyök tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.
Assange állítólag maga folyamodott a szóban forgó ENSZ-munkacsoporthoz azzal a kéréssel, hogy döntsön arról, önkényes fogva tartásnak minősül-e az, hogy több mint három éve az ecuadori nagykövetségen tölti mindennapjait. Az ausztrál férfi szerint azáltal, hogy kénytelen a képviseleten tartózkodni, az alapvető szabadságjogaitól van megfosztva, többek között nem jut napfényhez és friss levegőhöz, valamint megfelelő orvosi ellátáshoz sem.
(MTI)