Fontos mérföldkőn haladt át az idei amerikai elnökválasztási, pontosabban még csak előválasztási küzdelem. Míg korábban az elnökjelölt-aspiránsoknak csak egy-egy államra kellett koncentrálniuk, addig a szuperkedden már több mint tízre, ami már részben hasonlított a november 8-ai elnökválasztásra.

Szavaztak Alabamában, Alaszkában, Arkansasban, Colorádóban, Georgiában, Massachusettsben, Minnesotában, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Vermontban és Virginiában. Ezen felül választást tartottak a csendes-óceáni Amerikai Szamoa területén és voksolhattak a külföldön élő regisztrált demokrata párti amerikaiak is, negyven országban összesen 121 helyen.

A jelenlegi eredmények alapján Donald Trump győzött Alabamában, Arkansasben, Giorgában, Massachusettsben, Tennessee-ben, Vermontban és Virginiában. Ted Cruzé lett Oklahoma és saját állama, Texas. Marco Rubio első győztes állama pedig Minnesota lett. Alaszkában zárul a legkésőbb a szavazás, így onnan még nincsenek eredmények.

A másik oldalon Clinton nyert Alabamában, Arkansasban, ahol férje, Bill Clinton korábban kormányzó volt, Giorgában, Massachusetts-ben, Tennessee-ben, Texasban és Virginiában. Kihívója, Sanders behúzta Coloradót, Minnesotát, Oklahomát és saját államát, Vermontot. Az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán Clinton diadalmaskodott.

Trump győzelmi beszédében, majd utána, újságírói kérdésekre adott válaszában többek között új munkahelyek teremtését, a Kínába és Indiába "kiszervezett" munkahelyek visszatelepítését és infrastrukturális beruházásokat ígért, és több lehetőséget az amerikaiaknak. "Ismét naggyá tesszük Amerikát!" - ismételte el mindig hangoztatott szlogenjét.

Hillary Clinton is több lehetőséget ígért honfitársainak győzelmi beszédben, külön kiemelve az "afroamerikai közösségeket".

A jelenlegi eredmények alapján még nem jelenthető ki biztosan egyik oldalon sem, hogy ki lesz a párt elnökjelöltje. A republikánusoknál Trumpnak 268, Cruznak 142, Rubiónak 78, John Kasich ohiói kormányzónak 24, Ben Carson visszavonult idegsebésznek pedig 8 delegátusa van. A demokratáknál Clinton 527, Sanders pedig 325 delegátussal rendelkezik eddig, a szuperdelegáltak nélkül számolva.

Az amerikai közvetett választási rendszerben a pártok jelöltjeit ugyanis nem a szavazók választják meg, hanem a voksokat delegátusok adják majd le. Egy jelöltnek annál több delegáltja van, minél jobb eredményeket ér el a különböző államokban. Az államok ugyanakkor súlyuknak megfelelő delegátusszámmal rendelkeznek, és eltérőek a demokratáknál, illetve a republikánusoknál is. Sőt, míg egyes államok a szavazók voksai alapján delegálnak, amihez a legtöbb helyen el kell érni egy bizonyos küszöböt, addig mások a győztesnek adják az összes helyüket.

A republikánusok az ötven államban összesen 2472, míg a demokraták 4764 delegátust választhatnak meg. Előbbieknél 1237-re, utóbbiaknál 2383-ra van szüksége egy aspiránsnak ahhoz, hogy a párt hivatalos elnökjelöltjévé váljon, és megküzdhessen a Fehér Házért. A demokratáknál úgynevezett szuperdelegáltak is vannak, ők a párthoz kötődő vezetőkből, politikusokból kerülnek ki. Bármelyik jelöltet támogathatják, döntő többségük egyébként Hillary Clinton mellett áll.

A szuperkedd után még több mint 30 államban tartanak majd előválasztási küzdelmet. Bár a hivatalos elnökjelölő-konvenciókat csak nyáron rendezik a pártok - a republikánusok július 18. és 21. között Clevelandban, a demokraták július 25. és 28. között Philadelphiában -, de annál jóval korábban, már a tavasszal kiderül majd, kik lesznek a jelöltek.

A következő előválasztási kör március 5-én lesz. Kansasben jelölőgyűléseken dönt mindkét párt, Louisianában pedig előválasztást tartanak. A republikánusok Kentuckyban és Maine államban, a demokraták pedig Nebraskában is voksolnak.

(MTI - Híradó)