A választások megtartását bírálók egyik kifogása az, hogy a különböző, külföldről támogatott terrorszervezetek uralta területeken élő állampolgárok nem vehetnek részt a szavazásban. Más lapra tartozok az, hogy az iszlamista terroristák nem engedélyezik az El-Ászád kiírta választásokat az általuk bitorolt területeken, s ha engedélyeznék is, a damaszkuszi választási központba valószínűleg meghamisított eredmények futnának be. A másik siráma a művelt és felvilágosult Nyugatnak az, hogy a több millió szíriai menekült sem élhet a szavazati jogával. A terroristákat támogató – vagy legalábbis csak szavakban támadó – nyugati államok szerint Bassár el-Ászád a mai választásokkal csak a saját politikai helyzetét kívánja megerősíteni Szíriában és külföldön egyaránt.

A Bassár el-Ászád elnök pozícióját minden valószínűség szerint megerősítő mai általános választást a külföldről anyagilag és politikailag egyaránt támogatott, harcosokkal is feltöltött szíriai „ellenzék” még a fentebb említett fenntartásoknál is érdekesebb érveléssel kívánja hitelteleníteni a választásokat. Szerintük a mai általános választás sokat árthat, elgáncsolhatja a Washington és Moszkva kezdeményezésére Genfben összeült szíriai béketárgyalásokat. Meg kell jegyezni, hogy a béketárgyalásokat nem a Bassár el-Ászád által kiírt választás futtatja zátonyra, hanem az, hogy még meg sem száradt a tinta a tűzszüneti egyezményen, az már össze is omlott, szinte mindegyik fronton teljes folytatódik a fegyveres harc és a polgári lakosság elleni erőszak.

Szíria tizennégy kormányzósága közül tizenkettőben van olyan terület - a legtöbb helyen csak része egy-egy kormányzóságnak -, amelyet a kormánycsapatok ellenőriznek, s ezért ott ma reggel rendben megnyithatták a szavazóhelyiségeket. Az Iszlám Állam terroristái által teljes mértékben uralt észak-szíriai Er-Rákká és a En-Nuszrá Front dzsihádistái által megszállt északnyugat-szíriai Idlib az a két kormányzóság, ahol a központi kormány ma egyáltalán nem tarthat választásokat. A mostani választásokon a harcoló kormánycsapatok katonái is leadhatják szavazatukat a számukra a harci cselekmények helyszíneire kiszállított urnákban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még márciusban állást foglalt a ma zajló szíriai választásokkal kapcsolatban. A SANA Szíriai Hírügynökség jelentése szerint Putyin nyugati vezető politikusokkal a szíriai béketárgyalásokról folytatott videokonferencia során kifejtette: a szíriai parlamenti választások kiírása megfelel a szíriai alkotmánynak, s nem befolyásolja, nem akadályozza meg a konfliktusban résztvevő feleket abban, hogy részt vegyenek a béke megteremtésére irányuló tárgyalásokon.

'Omrán ez-Zu'ábi szíriai tájékoztatási miniszter hangsúlyozta, hogy a néptanácsi (parlament) választások kiírására a Szíriai Arab Köztársaság alkotmányának szellemében kerül sor. „A mai választások nagy jelentőséggel bírnak a szíriaiak politikai életében. A Szíria ellen öt esztendeje folytatott háború után a szíriai polgároknak most alkalmuk nyílik arra, hogy szabad akaratukból megválasszák a képviselőiket”, jelentette ki a miniszter a Szíriai Állami Televízióban, majd így folytatta: „A terrorszervezetek által alkalmazott megtorló intézkedések és az agresszivitás ellenére a szíriai nép többsége még mindig Szíriában él. S ezek az itt maradt szíriaiak választják ma meg az új összetételű Néptanács képviselőit, s ez a választás egyben válasz is lehet a Szíriai ellen irányuló több mint öt éve folyó agresszióra.”

Hering J. - Kuruc.info

Az emberek röviddel azután már az urnák előtt álltak, hogy azokat helyi idő szerint reggel 7 órakor megnyitották. Körülbelül 3500, a kormány által jóváhagyott jelölt küzd a helyekért, miután több mint 7000 jelölést elutasítottak.

Az ország keleti felének nagy részét az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet, az északi, Törökországgal közös határ menti tartományokat pedig jórészt az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz tartozó an-Nuszra Front és "a Nyugat által mérsékeltnek tartott" felkelőcsoportok tartják ellenőrzésük alatt. Ezeken a területeken a központi hatalom nincs jelen.

Damaszkusz szerint a választások alkotmányosak, és semmi közük a Genfben folytatott béketárgyalásokhoz. Ellenzéki és nyugati vezetők ezzel szemben színjátéknak minősítették a voksolást, amely tovább nehezíti az eleve feszült légkörben zajló, éppen szerdán folytatódó tárgyalásokat.

Bassár el-Aszad szíriai elnök február 22-én tett váratlan bejelentést a választások megtartásáról, röviddel azután, hogy Moszkva és Washington nagy nehezen életbe léptette az öt éve tomboló háború első tartós, de törékeny tűzszünetét. Az iszlám szélsőségesekre nem vonatkozik a fegyvernyugvás, s az orosz és iráni katonai támogatás miatt új erőre kapott kormányerők országszerte folytatják előrenyomulásukat.

A 15 választási körzetben zajló voksolástól a BBC brit közszolgálati adó arab nyelvű szolgáltatása által megkérdezett emberek biztonságuk védelmét és az élelmiszerellátás biztosítását remélik. A háború borzalmai mellett az emberek "őrült magasságokba szökött árakra" és élelmiszerhiányra panaszkodtak.

Az utolsó választásokat is már a polgárháború alatt tartották 2012 májusában. Az volt az első alkalom, hogy nem csak Aszad pártját, a Baaszt engedték indulni. Ennek ellenére a legtöbb képviselő a Baaszból került ki.