Az orosz agresszió megteremtette a veszélyét annak, hogy újabb nukleáris katasztrófa történik Ukrajna területén - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök kedden a csernobili atomerőműben, a harminc évvel ezelőtt történt tragédia évfordulóján.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy harci cselekmények "alig néhány száz kilométerre" zajlanak a zaporizzsjai atomerőműtől. Moszkva "nagyszabású háborút" készített elő Ukrajna ellen, az ország jelentős területére ki akarta terjeszteni a harci cselekményeket és a zavargásokat, olyan helyekre is, ahol "nem kevés veszélyes objektum" található - mondta Petro Porosenko.
Az elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a villamos erőművek után kibertámatások érhetik az ukrajnai atomerőműveket is.
Putyin: súlyos lecke volt
A csernobili katasztrófa súlyos lecke volt az emberiség számára, következményeit csakis önfeláldozással lehetett enyhíteni - hangsúlyozta az atombaleset 30. évfordulóján a következmények elhárításának részvevőihez intézett táviratban Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Putyin rámutatott, hogy a katasztrófának a mai napig súlyos utóhatásai vannak mind a természetre, mind az emberek egészségére.
"A tragédia léptéke mérhetetlenül nagyobb lehetett volna azon tűzoltók, katonák, szakértők, egészségügyi dolgozók példa nélküli bátorsága és elkötelezettsége nélkül, akik becsülettel teljesítették állampolgári kötelességüket" - írta az orosz elnök a Kreml honlapján közzétett üdvözletében.
Putyin szavai szerint azokat, akik részt vettek a szörnyű katasztrófa következményének felszámolásában "joggal tekintjük igazi hősöknek, és fejet hajtunk az elhunytak szent emléke előtt". Az elnök ugyancsak méltatta a mentés veteránjait, akik nem felejtették el életüket vesztett társaikat, támogatják családjukat, és a társadalmi élet aktív részvevői.
A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézetnek a keddi Kommerszantban közölt adatai szerint az oroszok 58 százaléka támogatja ma a nukleáris energetika fejlesztését. 1990-ben, vagyis négy évvel a baleset után csak a megkérdezettek 14 százaléka vélekedett így, és 56 százalékuk elutasítóan nyilatkozott. A szkeptikusok részaránya 2016-ra 28 százalékra csökkent.
A válaszadóknak ugyanakkor csak 20 százaléka zárta ki annak a lehetőségét, hogy az elkövetkező egy-két évben a csernobilihez hasonló baleset történjen valamelyik orosz nukleáris létesítményben.
(MTI)