A zsidó sajtóban már szélsőjobboldali jelzővel elismert, a legutóbb három német tartományban lezajlott választásokon taroló EU-szkeptikus párt stuttgarti kongresszusán elfogadták azt a nyilatkozatot, amely szerint az iszlám nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal, a minareteket és a burka viselését pedig be kellene tiltani.

Az AfD-t ugyan csak három éve alapították, de a sáskajárás alaposan megnövelte a párt népszerűségét, a közvélemény-kutatások szerint támogatottsága a lakosság körében egészen 14 százalékig is terjedhet, feladva a leckét ezzel a 2017-es választások előtti évben Angela Merkel kancellárnak és az ország hagyományos nagy pártjainak – írja a Guardian.

Az RT News információi szerint - mint azt korábban megírtuk - mintegy 400 szélsőbaloldali tüntetőt tartóztattak le még szombaton az AfD-kongresszusnak otthont adó épület előtt. A vörös felforgatók megpróbálták lezárni a helyszín felé vezető utakat, miközben a megszokott "Nácik, haza!" illetve a "Bye-bye AfD" rigmusokat skandálták. A rendőrök szerint néhány békés demokrata vascsövekkel és falécekkel volt felszerelkezve.

Elfogadta vasárnap véget ért stuttgarti kongresszusán története első részletes programját a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli német párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) - tudósít az MTI.

A 2013-ban alapított párt egyik társelnöke, Jörg Meuthen szerint az AfD modern konzervatív, szabadságelvű és hazafias politikai erőként határozza meg magát, és az utóbbi hónapok választási eredményei "csak a kezdetet" jelentik. A másik társelnök, Frauke Petry szerint jelenleg nincsen párt, amellyel az AfD koalícióra léphetne, de nem arra készül, hogy örökké ellenzékben maradjon.

Frauke Petry vasárnap felkérte a küldötteket, hogy a következő két napban ne olvassanak újságot, "különben talán nem fogják tudni, hogy milyen pártkongresszuson is voltak".

Az AfD az euróövezet működése, majd a szövetségi kormány migránspolitikája után újabban a mohamedán vallás jogos bírálatára helyezi a hangsúlyt. Programja szerint "az iszlám nem tartozik Németországhoz", ezért a többi között be kell tiltani a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését, a minaretek építését és a müezzinek tevékenységét, és nem szabad muzulmán intézményeknek megadni az egyházakat megillető közjogi testületi jogállást.

Ugyanakkor a program alapján az euróval és a migránsokkal szembeni kritikus beállítottság is megmarad. Így az AfD szerint az euróövezetet és az EU-t nem szabad a mostani formájában megtartani, az euróövezetet vagy rendezett módon fel kell számolni, vagy Németországnak ki kell lépnie, az EU-t pedig át kell alakítani a "nemzetállamok Európájává".

A "menekült"üggyel kapcsolatban a legfőbb követelés a "szabályozatlan menekültbevándorlás" megállítása. A párt szerint Németországnak csak jól képzett és a beilleszkedésre nagy elszántságot mutató bevándorlókat szabad beengednie területére, a demográfiai gondokat pedig bevándorlás helyett a gyerekvállalás ösztönzésével kell kezelni.

A többi német párttól megkülönböztető elem a többi között a sorkatonai szolgálati kötelezettség visszaállítására és a fegyvertartási szabályok lazítására és a közvetlen demokrácia intézményeinek kiterjesztésére vonatkozó követelés, és az az igény, hogy csökkentsék 12 évre a büntethetőség korhatárát. Ugyancsak egyedül az AfD követeli a jelentősebb német pártok közül, hogy állítsák meg az atomerőművek bezárását és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását jelentő úgynevezett energiapolitikai fordulatot.

A Bundestag pártjai persze bírálták az AfD programját. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerint a párt modern konzervatív helyett valójában reakciós politikát folytat. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről demagógnak minősítették az AfD-t. A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) szerint az AfD maradi párt, gazdaságpolitikája pedig németek százezreinek munkahelyét veszélyezteti.

A Bundestag nagyobbik ellenzéki pártja, a posztkommunista Baloldal szerint az AfD a programja alapján a leggazdagabbak, a felső egy százalék érdekeit szolgálja, a társadalom összetartását pedig a muzulmánok elleni uszítással és a "keresztény fundamentalizmus" révén kívánja biztosítani. A Bundestag másik ellenzéki pártja, a Zöldek szerint az AfD kongresszusa megmutatta, hogy célja a társadalom megosztása, az uszítás, a kirekesztés és az iszlámellenes érzelmek fölerősítése.

Az AfD a 16 tartomány közül 8-ban rendelkezik képviselettel a helyi törvényhozásban. Országos választói támogatottsága a közvélemény-kutató intézetek mérései alapján 10,5 százalék és 14 százalék közé tehető.

(Kuruc.info - HVG - MTI - Guardian nyomán)

Korábban írtuk: Szélsőbalos csürhe támadt a hazájukért aggódó németekre - 400 antifát gyomlált ki a rendőrség