Hivatalosan is megnyílt a világ leghosszabb és legmélyebben futó, 57 kilométeres vasúti alagútja Svájcban az Alpokban: a mintegy 11 milliárd eurót (3450 milliárd forint) felölelő építési munkálatok csaknem két évtizedig tartottak és kilenc ember halálát okozták.
Svájc szerint az Alpoktól északra és délre elterülő ipari központokat és településeket összekötő Gotthard-alagút forradalmasítani fogja az áruszállítást. Az alagút északi bejáratánál, Erstfeldben tartott beszédében Johann Schneider-Ammann svájci államfő azt mondta, hogy a projekt "hatalmas lépés Svájc, de éppúgy a szomszédos országok és a kontinens egésze számára".
Az első szerelvények felavatása után látványos műsor kezdődött Erstfeldben: táncosok, akrobaták, énekesek és zenészek ünnepelték az alpesi kultúrát és a régió történelmét. A rendezvényen az alagút építési munkálatai közben meghalt kilenc bányászról is megemlékeztek - tudósított a helyszínről a BBC.
Az ünnepélyes felavatáson Angela Merkel német kancellár (a 17 éve indult óriásprojektben német cégek és szakemberek is részt vettek), Francois Hollande francia államfő, Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Christian Kern osztrák kancellár is részt vett.
A frissen felavatott létesítmény a Japánban található, 53,9 kilométer hosszú Szeikant fosztotta meg a világ leghosszabb alagútjának címétől, és harmadik helyre szorította vissza az Anglia és Franciaország között, a La Manche csatorna alatt futó, 50,5 kilométer hosszú Csalagutat.
Az alagút decembertől fog teljes gőzzel üzemelni, kerek egy órával csökkentve a Zürich és Milánó közötti utazási időt, amely így mindössze két óra és negyven perc lesz. Naponta nagyjából 260 teher- és 65 személyvonat fog áthaladni rajta, 17 perc alatt megtéve az 57 kilométeres távot.
(MTI)