A kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - és az ellenzéki Zöldek közös indítványát a képviselők egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el.

A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelősségge a mai Törökországnak.

A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira.

A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa "példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és bizony a népirtások" 20. századi történetét.

A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak - az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének - "szégyenletes szerepe" volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit "ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért.

Erdogan nem úgy néz ki, mint aki megbékélni készül

A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést.

A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, "a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet" kifejeződése is - áll a határozatban.

Angela Merkel kancellár hivatalos elfoglaltsága miatt nem vett részt a szavazáson, de a CDU/CSU-frakcióban kedden tartott próbaszavazáson igennel voksolt. Ugyancsak hivatalos elfoglaltság miatt nem vett részt a szavazáson Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke és a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier.

Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, s nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől.

Örményország üdvözli a német parlament határozatát, amely népirtásnak minősítette csütörtökön az Oszmán Birodalomban végrehajtott örményellenes mészárlásokat - jelentette ki Edvard Nalbandján külügyminiszter.

"Örményország üdvözli a német Bundestag határozatát a népirtásról, amelyet örmények és más keresztény népek ellen követtek el" - derül ki a külügyi tárca közleményéből.

Szerinte a határozattal Németország nemcsak az örmények ellen elkövetett népirtás nemzetközi elismeréséhez és megítéléséhez tett fontos hozzájárulást, hanem az emberiség népirtások, s az emberiesség elleni bűncselekmények megelőzésére irányuló közös harcához is.

"A nemzetközi közösség 101 éve várja, hogy Törökország szembenézzen saját történelmével" - tette hozzá Nalbandján.

Komoly hatással lesz a német-török viszonyra, hogy a német parlament (Bundestag) népirtásnak minősítette csütörtökön az örmények lemészárlását az Oszmán Birodalomban a XX. század elején - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A török állami televízióban élőben közvetített beszédében a kenyai fővárosban tartózkodó Erdogan azt mondta, miután visszaérkezik Törökországba a konzultációra hazarendelt berlini nagykövet, a török kormány megvitatja, milyen lépésekkel válaszoljon a berlini döntésre.

Keresztre feszített örmény nők

Törökország bekérette külügyminisztériumába az ankarai német ügyvivőt, valamint hazarendelte konzultációra berlini nagykövetét.

Binali Yildirim miniszterelnök Ankarában a döntésre reagálva nyomatékosította: Törökország soha nem fogadja el a Bundestag döntését.

"Nincs a múltunkban semmi, ami miatt szemlesütve kellene szégyenkeznünk" - szögezte le Yildirim. A kormányfő a német törvényhozás "hibás" döntéséért a "rasszista örmény lobbit" tette felelőssé.

Numan Kurtulmus kormányfő-helyettes és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szóvivője kijelentette: Ankara történelmi hibának tartja a Bundestag határozatának elfogadását. A politikus szerint a határozat "torz" állítások során alapul. A mészárlás kérdését nem a politikusoknak, hanem a történészeknek kellene tisztáznia - tette hozzá.

Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter azt mondta, hogy a "felelőtlen és alaptalan" döntések semmiképpen nem fedik el Németország saját "sötét történelmét".

A török média úgy tudja, hogy a négy török parlamenti párt arra készül, hogy még a nap folyamán közös nyilatkozatban ítélje el a berlini döntést.

Az Országos Örmény Önkormányzat üdvözli, történelmi jelentőségűnek tartja a Német Parlament, a Bundestag tegnapi, elsöprő többséggel megszavazott döntését, melynek értelmében mostantól Németország hivatalosan történelmi tényként ismeri el az örmény genocídiumot, népirtásként megnevezve az első világháború leple alatt, a Török Oszmán Birodalom által elkövetett intézményes bűnt, mely másfél millió örmény életét követelte 1915 és 1923 között - írja az Arménia Népe Kulturális Egyesület.

Az Országos Örmény Önkormányzat közleményében reményét fejezi ki, hogy Magyarország kormánya és Magyarország Országgyűlése is mielőbb követni fogja a történelmi tények elismerőinek példáját.

(MTI - HVG nyomán)

Korábban írtuk: Az örmény népirtásról szavaz a Bundestag