Az újonnan beüzemelt választási informatikai rendszer lehetővé teszi a részvételi adatok valós idejű követését. A központi választási bizottság (BEC) azonban közleményt is kiadott a délelőtt 10 óráig leadott szavazatokról, hogy azt össze lehessen vetni a korábbi helyhatósági voksolásokon 10 órakor feljegyzett részvételi adatokkal.

Idén tíz óráig országosan a választásra jogosultak 7,9 százaléka adta le szavazatát, míg 2012-ben a részvétel az első három órában elérte a 9 százalékot.

A legnagyobb szavazási hajlandóságot Románia déli részén, Teleorman, Giurgiu és Olt megyében regisztrálták, ahol a jogosultak több mint 12 százaléka voksolt. A fővárosban a legalacsonyabb a részével: Bukarestben a választók 4,4 százaléka voksolt. Utolsó előtti a sorban Hargita megye 5,6 százalékkal, de Temes, Kolozs és Kovászna megye is a sereghajtók között van 6 százalék alatti jelenléttel.

Az erdélyi megyékben a legutóbbi, 2012-es önkormányzati választáson is átlag alatti volt a részvétel, de Székelyföldön akkor nagyobb arányban mentek el voksolni, mint a Partiumban: délelőtt 10 óráig Hargita és Kovászna megyében is meghaladta a jelenlét a 8 százalékot.

A választások első komolyabb rendellenességét Maros megyéből jelezték, ahol a prefektusi (kormánybiztosi) hivatal a törvényben előírtnál több mint ötvenezerrel kevesebb szavazócédulát rendelt. Az Agerpres hírügynökség szerint Lucian Goga, a székely zászlót olyannyira gyűlölő, hogy attól meg is futamodó prefektus "tévedése" annak tudható be, hogy a választói névjegyzékben csak 426 ezer név szerepel, míg a megyei választási bizottság 484 ezer voksolásra jogosult személyről tud. Szombaton állítólag további szavazólapokat nyomtattak, amelyeket azonban nem osztottak ki, azokat fegyveresek őrzik egy Maros megyei intézményben.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezete és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) által is támogatott, de sajnos Hit Gyülekezete-tag Soós Zoltán marosvásárhelyi független polgármesterjelölt szerint fennáll a gyanú, hogy a hiányzó szavazólapokat csalásra akarják felhasználni, ennek ellensúlyozásaképpen pedig minél magasabb részvételre buzdították a választókat. Az eset miatt a Nemzeti Liberális Párt is a prefektus lemondását követelte.

Romániában és az elbitorolt részeken helyi idő szerint 21 óráig (közép-európai 20 óráig) várják az urnákhoz a szavazókat, akik településük polgármesterét és helyi tanácsát, valamint megyéjük önkormányzati testületét választják meg.

A választói névjegyzékben szereplő 18 millió 265 ezer polgárt helyi idő szerint 7 és 21 óra (közép-európai 6 és 20 óra) között várják az ország területén berendezett 18 ezer szavazókörzetbe.

Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait. A megyei tanácsok elnökeit most nem a polgárok közvetlenül, hanem a tanács tagjai egymás közül, később választják. A választópolgárok tehát mindenütt három szavazólapot kapnak, kivételt Bukarest képez, ahol mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert is választanak.

Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármester-jelölt kerül a községháza vagy városháza élére, függetlenül attól, hogy megszerezte-e voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb magasabb.

A választás újdonsága, hogy a szavazókörzetekben először beszkennelik a voksolásra jelentkező polgár személyazonossági iratát, majd az újonnan beüzemelt informatikai rendszer a személyi szám alapján helyben ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt.

Szavazatát mindenki csak abban a választókörzetben adhatja le, ahova állandó vagy legalább másfél hónapja bejelentett ideiglenes lakhelye alapján tartozik, és ahol neve szerepel a választói névjegyzékben.

A 45 ezer önkormányzati tisztségre 108 párt, kisebbségi szervezet és pártszövetség több mint negyedmillió jelöltet állított. Három magyar politikai szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP), és a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben csaknem 12 ezer jelölt indul.

A központi választási bizottság éjfélre ígér 80 százalékos feldolgozottságú részeredményeket.

(MTI nyomán)