Több mint kétezer rendőr biztosította a zászlókkal vonuló menetet, amely a város központjában lévő nagy zsinagógától az óvárosban lévő Siratófalhoz vonult.

Az évente megrendezett felvonulás idén különösen feszült légkörben zajlott, mert ebben az évben éppen erre a napra esik a ramadán első napja is, ráadásul a palesztin-izraeli viszály súlyosabbá vált az ősz óta tartó erőszakhullám miatt.

Az Ír Ámim, vagyis Népek Városa nevű baloldali szervezet azzal a kéréssel fordult a legfelsőbb bírósághoz, hogy a feszültség miatt tiltsák be az óváros muzulmán negyedében a vasárnapi menetet, de a bíróság annak engedélyezése mellett döntött, csak megszorításokat határozott meg.

A bírák vasárnap délelőtti ülésükön az este kezdődő ramadán hónap miatt arra kötelezték a felvonulókat, hogy ez eredetileg tervezettnél korábban, legkésőbb este negyed hétkor hagyják el az óváros Damaszkuszi kapuját, és este héttől nem lehettek jelen az óváros muzulmán negyedében sem, hogy attól kezdve az Al-Aksza-mecsethez tartó muszlimoké lehessenek az utcák.

A rendőrség képviselői a közszolgálati rádió jelentése szerint megígérték, hogy a bírósági határozat végrehajtása érdekében meggyorsítják a menetet. Ezen kívül korlátozták a zászlórudak hosszát és megtiltották az esetleges rasszista kiabálásokat.

Izrael 1980-ban az ország örök és osztatlan, egységes fővárosának nyilvánította Jeruzsálemet.

Izraelben az 1967 előtt Jordániához tartozó Kelet-Jeruzsálemmel való egységes közigazgatást a város egyesítésének tekintik, miközben a palesztinok is sajátjuknak tekintik Kelet-Jeruzsálemet, oda tervezik jövőbeli országuk fővárosát.

A nemzetközi közösség nem ismeri el az 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálem fölötti izraeli fennhatóságot, a város ezért sem tekinthető a terrorállam fővárosának, a legtöbb nagykövetség a mai napig is Tel-Avivban működik.

(MTI nyomán)