A 37 éves Abdel Malik Ahmed Vahab al-Rahabi 14 évet töltött Guantánamóban, 2002 januárjában került oda. A férfit azzal vádolták, hogy Oszama bin Laden testőre volt.

Az amerikai hatóságok 2014-ben felülvizsgálták al-Rahabi aktáját, és arra a következtetésre jutottak, hogy a férfi már nem jelent komoly biztonsági kockázatot, ezért javasolták az áthelyezését egy másik létesítménybe.

A Pentagon közleményében köszönetet mondott Montenegro kormányának a segítségéért, amelyet a guantánamói börtön bezárására tett amerikai erőfeszítésékhez nyújt.

A tisztségéből januárban távozó Barack Obama amerikai elnök 2008-as kampányában azt ígérte, hogy bezárja az eljárás nélküli fogva tartásokról és kínzásokról elhíresült, a 2001. szeptember 11-én elkövetett New York-i és washingtoni terrortámadások után létrehozott börtönt.

Szakértők szerint annak szinte minimális az esélye, hogy sikerül a vonakodó kongresszuson keresztülvinni egy Guantánamo bezárására vonatkozó törvénytervezetet. A katonai börtön felszámolása ugyanis azzal járna, hogy több tucat közveszélyes lakójának az Egyesült Államok fogházaiban kellene megfelelő helyet találni, ezt viszont jelenleg jogszabályok tiltják. A republikánusok ellenzik, hogy a guantánamói foglyokat amerikai börtönökbe szállíttassák át, és készek akár bírósághoz is fordulni, ha Obama ezt elnöki rendelettel oldaná meg.

Guantánamóban egykor 800 foglyot tartottak elzárva, mára ez a szám tizedére csökkent. A kormányzat nagyjából 20 körülire szeretné csökkenteni a rabok számát, ami már olyan alacsony, hogy nem érné meg fenntartani miatta a börtönt. A nyolcvanból harminc foglyot külföldi országok hajlandók befogadni: az átszállításra a külügyminisztérium még a nyáron szeretne sort keríteni.

Guantánamo fenntartása 2015-ben 445 millió dollárjukba (több mint 122 milliárd forintjukba) került az amerikai adófizetőknek, ami rabonként több mint 5,5 millió dolláros (több mint 1,5 milliárd forintos) költséget jelent.

(MTI)