Hozzátette: az Egyesült Királyság gazdasága nagyon sokszínű, kereskedelmi kapcsolatai nem annyira az Európai Unióval, hanem Ázsiával, Kínával és a volt gyarmatbirodalommal erősek. A Brexit után pedig akár meg is erősödhetnek a gazdasági kapcsolatai az unión kívüli országokkal, például Norvégiával vagy Svájccal.

Felhívta a figyelmet arra: a brit gazdaságban erős a szolgáltató szektor, mely London köré összpontosul. Itt erősebb is volt azok aránya, akik a bennmaradást szorgalmazták. A hagyományos iparágakban ugyanakkor a németeknek van exporttöbblete Anglia felé. Nem lehet tehát olyan nagyon gyorsan levonni a következtetést, miszerint Nagy-Britanniának baja lenne abból, ha két év után lezárja a kilépést, valamilyen formában pedig újraépíti a kapcsolatait az Európai Unióval.

Az uniós gazdaságnak a kilépéssel sokkal nagyobb a gondja, hiszen a brit gazdaság a második legerősebb a közösségben. Nyilván a britek befizetése csökken majd, ha nem lesznek teljes jogú tagok. Ráadásul az Európai Uniónak van egy olyan, régen meglévő gondja, ami fel fog erősödni. Ez pedig a gazdasági ortodoxia, a német irány, ami a megszorításon, a pénzügyi szigoron alapszik, ami visszafogja a gazdasági növekedést. A hiány és a munkanélküliség magas, a versenyképessége pedig nem jó az Európai Uniónak – magyarázta.

Úgy véli: az uniós vezetésnek befelé kellene egy kicsit nézni, és ráébredni, nem működik jól ez a centralizált, korszerűtlen rendszer, és nem tud kijönni az energia ezzel a gazdasági ortodoxiával.

(Híradó)