Az utóbbi idők tragikus terrortámadásai kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy felkészültek-e a brazil hatóságok a legrosszabbra. A szakértő szerint a sportolók védelme rendkívül magas szintű lesz, így egy ellenük elkövetett támadás esélye minimális, a szervezett bűnözés viszont komolyabb problémát jelenthet.
Lövöldözés Münchenben, merénylet Nizzában, vérengzés Orlandóban. Csak három olyan eset az elmúlt időszakból, amelynek – az eddigi adatok szerint – összesen 141 halottja és több száz sebesültje van. A terrorizmus a mindennapok részévé vált Európában és a tengerentúlon is, így jogosan merül fel a kérdés az augusztus 5-én kezdődő riói ötkarikás játékok kapcsán: várható-e terrortámadás? Egyáltalán: felkészültek-e a helyi biztonsági erők egy nagyobb tragédia megelőzősére?
Tarjányi Péter biztonságtechnikai terrorszakértő a témával kapcsolatban az MNO-nak elmondta, a sportolók védelme igen magas szintű lesz, így az ellenük elkövetett támadás esélye minimális. Emellett a szakértő több szempontra is kitért a dél-amerikai város biztonsági rendszerét illetően.
– Szervezés- és üzemeltetésbiztonság: Tarjányi szerint ezen a téren komoly problémák vannak. Egyrészt katasztrofális állapotok uralkodnak a tömegközlekedésben, másrészt rengeteg kiszolgálóépület az utolsó pillanatban készül el. Ennek következménye, hogy nincs elegendő idő egy-egy objektum biztosításának megfelelő kialakítására. Erre normális esetben három-négy hónapra van szükség.
– Az egészségügyi körülmények biztosítása kapcsán Tarjányi megjegyezte, hogy áldatlan állapotok uralkodnak: a Rio körüli vizek szennyezettsége súlyos, tele vannak kosszal, szeméttel, baktériummal és emberi ürülékkel. Hozzátette: volt, aki emiatt hepatitis A-t kapott el.
– A terrorizmust érintő kérdést Tarjányi úgy látja, hogy egy nagyobb tragédia megelőzése érdekében a brazil hatóságokat több nagyhatalom – Kína, Oroszország, Egyesült Államok – titkosszolgálata is segíti majd. A terrortámadást érintő kérdéssel kapcsolatban egyébként Wilson Trezza, a brazil hírszerző hivatal igazgatója korábban arról beszélt, hogy nincs információjuk terrorista sejtek készülő támadásáról. Ennek ellenére olyan készültségben vannak, hogy ha bármikor bármilyen változás történik, akkor azonnal reagálni tudjanak rá. Wilson Trezza azt is elárulta hogy 85 ezer biztonsági ember vigyáz majd a rendre, ez kétszer annyi, mint amennyit a 2012-es londoni olimpián alkalmaztak. Emellett közel 400 millió dollárt költenek a megfelelő körülményekre. Néhány napos hír, hogy a riói szervezők kirúgták a biztonsági céget, mellyel az olimpia idejére szerződtek, ugyanis a vállalt több ezer munkatárs helyett mindössze néhány százat vettek fel.
– A biztonságtechnikai szakértő egyébként a nagyobb gondot a szervezett bűnözés kapcsán látja, hiszen a brazil biztonsági erők korántsincsenek olyan szinten, mint az európaiak – ezt mutatja, hogy több sportolót fosztottak már ki a dél-amerikai országban, arról nem is beszélve, hogy Formula 1 urának, Bernie Ecclestone-nak az anyósát a brazíliai Interlagosban rabolták el. Tarjányi Péter jelezte, az előzetes számítások alapján 500-700 ezer ember érkezésével számolnak, s ő nem látja teljes körűen garantálva az odaérkezők biztonságát a helyi szervezett bűnözés miatt.
Növekvő költségek
A biztonsági szempont az egyik legfontosabb egy olimpia megszervezésekor. A Sportsmarketing által összeszedett adatokból jól látszik, ebben a tekintetben 2001. szeptember 11-e abszolút fordulópontnak nevezhető. Azóta a megelőzésre, védelemre fordított költségek az idők folyamán dinamikusan megnőttek.
A nyári és téli játékok biztonsági költségvetése azóta így változott:
– 2002, Salt Lake City, 400 millió dollár;
– 2004, Athén, 1,5 milliárd dollár;
– 2010, Vancouver, 1 milliárd dollár;
– 2012, London, 1,4 milliárd dollár.
Kísért a múlt
Sajnos az ötkarikás játékok történelmében voltak már tragikus esetek. Az 1972-es müncheni olimpián például a Fekete Szeptember palesztin csoport tagjai izraeli sportolókat ejtettek túszul az olimpiai faluban. A merénylők azonnal megölték az izraeli csapat két tagját, kilenc másikat pedig túszul ejtettek, és palesztin foglyok szabadon engedését követelték. A biztonsági erők és a túszejtők között folytatott tárgyalások sikertelenül zárultak. Ezek után a német biztonsági erők látszólag szabad elvonulást biztosítottak, ám a fürstenfeldbrucki reptéren megkísérelt sikertelen szabadító akcióban a kilenc izraeli sportoló, öt terrorista és egy német rendőr is meghalt.
Huszonnégy évvel később, az 1996-os atlantai ötkarikás játékokon szintén tragikus eset történt. Egy Richard Jewell nevű biztonsági őr július 27-én táskába rejtett csőbombát fedezett az olimpiai parkban egy éjszakai koncert nézőterén. A biztonsági erők megpróbáltak minél több embert evakuálni a veszélyes szerkezet közeléből, mielőtt felrobbant. A biztonsági őrnek köszönhető, hogy a detonációnak csak két halálos áldozata és százhúsz sérültje volt. A helyszínre érkező hatóságok egyébként két másik bombát is hatástalanítottak.
A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) az elkövetőt 2003-ban fogta el, a tettes, Eric Rudolph azt állította, hogy a támadással az amerikai kormány abortuszpolitikája ellen akart tiltakozni.
(MNO)