Rekordot döntött a visszavont menedékkérelmek száma Svédországban, bár az év első 8 hónapjában még így is csak 4542 bevándorló döntött úgy, hogy mégsem akar a skandináv országban maradni – derül ki az Independent írásából. Az okok között szerepel a hosszas elbírálás, az eddiginél valamivel szigorúbb bevándorlási szabályok, a családegyesítési nehézségek és a svéd kormány hazatérésért nyújtott készpénzfizetési kampánya.
A beadott új kérelmeknél is rohamos csökkenést tapasztalt a bevándorlási hivatal, tavaly óta a menedékjogot igénylők száma a felére csökkent - ugyanazt az időszakot számítva.
 Svédországi migránstanya - nők, gyerekek, öregek stb. |
Svédország egykor még Európa egyik legnépszerűbb bevándorlási célországa volt, 2014 és 2015 között megkétszereződött a bevándorlási kérelmek száma, és elérte a 160 ezret.
A migránsok eleinte bizalommal fordultak a svéd kormányhoz, mivel az akkor még engedékeny hivatal minden második bevándorlónak menedékjogot adott. A migránsok meglepően magas szociális juttatásokat kaptak, és az agymosott lakosság majdhogynem tárt karokkal fogadta a hódítókat. A 2015-ös évben Németország után Svédország fogadta be a legtöbb bevándorlót.
De a tavalyi migránsáradat után Svédország gyökeres változásokon ment keresztül. Már nem az az utópisztikus, barátságos ország, mint amiről korábban hallottak: elfogyott a hely, és a kormány nem tudta elég gyorsan feldolgozni a terroristapalánták kérelmeket. A bevándorlók így "bizonytalanságban vészelték át" a telet egy átmeneti szálláson, míg a hivatal az újonnan érkezettek papírjaival volt elfoglalva.
Kölcsönöket vettek fel a semmirekellők miatt
Az a tény sem mellékes, hogy csak a tavaly érkezett 160 ezer menedékjogért várakozó bevándorló - melyek fogadásához és ellátásához külföldi kölcsönöket kellett felvennie Svédországnak - közül mindössze 500 talált munkát. Igaz, arról nem szólnak a hírek, hogy egyáltalán hányan kerestek.
 Bevándorlók imádkoznak a legnagyobb átmeneti "menekült"szálló tornatermében (Fotó: Twitter) |
A migránsáradat miatt még 2015-ben döntenie kellett a kormánynak: vagy folytatja a tárt kapuk politikáját, vagy a megérkezett migránsokra és gazdaságának fenntartására koncentrál (sajnos mind a kettő zsákutca - a szerk.). 2016-ra megszülettek azok a korlátozó intézkedések, melyek az új érkezőket voltak hivatottak távol tartani.
Új határellenőrzést vezettek be, megnehezítették a családegyesítést, a menedékjoggal nem rendelkező migránsoknak pedig nem biztosítottak szállást, majd őrizetbe vették őket, ha nem hagyták el az országot rövid időn belül.
A svéd közvélemény is sokkal harciasabban kezdett fellépni a bevándorlókkal szemben. Egy idei februári jelentés szerint a svédek 40 százaléka aggódott "az oktatásból kibukók, a munkanélküliek és a szociális juttatásokból élők" miatt. A közvélemény-kutatás addig még soha nem hozott ilyen magas számokat.
A lényeg, hogy a svédek nem rasszisták
Ylva Johansson munkaügyi és bevándorlási miniszter szerint a bevándorlók miatti félelem és aggódás nem a rasszizmusból ered.
“De az, hogy megtöltik a speciális menekültházakat olyan emberekkel, akik nem dolgoznak és nem tartoznak a társadalomhoz, persze hogy feszültségek okoz” – mondta a "menekült"szállás távoli elhelyezése miatt, és kijelentette, hogy nagyon veszélyes helyzetet teremt, amikor a senki földjére raknak egy hatalmas embertömeget, akiknek semmi köze nincs a társadalomhoz.
A megváltozott attitűd és szabályok miatt a svéd bevándorlásügy összesen 60 ezer bevándorlási kérelemre számít a 2016-os évben, és kiderítették, hogy mennyit “spórolhatnak” az idei számok csökkentésével: pontosan 5,6 milliárd eurót, ami körülbelül 1,7 billió forintnak felel meg.
(Híradó - Independent nyomán)
Kapcsolódó:
