A 68 esztendős Brian Eno nem csupán zeneszerző, de a kortárs könnyűzene egyik legnagyobb hatású teoretikusa is. (Ő az úgynevezett „ambient stílus” megalkotója, amelynek egyik legfontosabb újítása a tér, és az abban megszülető zene újszerű kapcsolata.) Eno egyike annak az 1200 művésznek, akik aláírták a Művészek Ígérete Palesztinának elnevezésű felhívást, (Artists’ Pledge for Palestine), melyben a palesztin területek izraeli megszállása ellen tiltakoznak.

A La Republica című olasz lap beszámolója szerint az izraeli tánccsoport itáliai turnéján a Humus című darabot adta elő, melyben a brit zeneszerző egyik szerzeményére is táncoltak. A Teatro Regio nevű torinói fesztiválon, kedden azonban már Brian Eno zenéje - az ő kérésére - nem csendült föl a Bathseva előadásán.

Az izraeli társulat művészeti vezetőjének és koreográfusának, Ohad Naharinnak írt levelében a brit komponista és zenetudós azt írja, hogy csak az utóbbi időben jutott a tudomására: egyik általa szerzett zenedarab is elhangzik az izraeli tánccsoport előadásán. „Egészen az elmúlt hétig nem voltam tudatában szerzeményem felhasználásának az ön társulata részéről. Egyrészt hízelgő rám nézve, hogy az én zenémet választották, másrészt nehézséget is okoz nekem” – olvasható Brian Eno levelében, aki leírja azt is, hogy tudomása szerint az izraeli nagykövetség, következésképpen az izraeli kormányzat is támogatja a társulat olaszországi turnéját. Majd levelében leszögezi: „Mivel én hosszú évek óta támogatom a BDS-mozgalmat (az Izrael elleni bojkottmozgalmat) szerzeményem felhasználása az ön társulatának előadásában elfogadhatatlan a számomra.”

Brian Eno kifejti még, hogy a BDS-kampány ellenzői gyakran érvelnek azzal, hogy a művészeteket nem kellene politikai fegyverként használni. Csakhogy „az izraeli kormány az, amely politikai fegyverként használja a művészeteket az „izraeli márkanév” népszerűsítése érdekében, elterelve a figyelmet a palesztin földek megszállásáról” – szögezi le a zenész, hozzátéve: döntése, mely szerint szerzeménye nem csendülhet föl a jövőben a Batsheva Társulatnak az izraeli kormány által is támogatott előadásain „egy módja annak, hogy azt a bizonyos fegyvert kivegyem az (izraeli kormány) kezei közül”.

A brit zenész kifejti még, hogy próbálja megérteni azokat a nehézségeket, amelyekkel sok izraeli művész – köztük maga a levél címzettje, Ohad Naharin is – szembesül. Főleg azokról van szó, „akik mutatnak némi rokonszenvet a palesztinok ügye iránt” – olvasható Brian Eno levelében. Véleménye szerint az izraeli kormány kihasználja az Ohad Naharinhoz hasonló művészeket, noha nem feltételezi, hogy egyfajta tudatos propagandakampány szereplői lennének. „Az ön társulata feltehetően nem képes formálisan elhatárolódni az izraeli kormánytól, azonban én el tudok és el is akarok határolódni: nem szeretném, ha az én zeneszámom elhangzana bármilyen olyan eseményen, amelyet az izraeli kormány szponzorál” – szögezi le a brit zenész.

A Bathseva Tánccsoport közleményében közölte: “Teljes mértékben tiszteletben tartjuk Eno úr kívánságát, és egy másik szerzeményre cseréljük az ő zeneszámát Ohad Naharin darabjában, a Humusban – tesszük ezt mély sajnálkozással, mert úgy hisszük, hogy ez a fajta akció értelmetlen, nem járul hozzá a konfliktus megoldásához, a megszállás beszüntetéséhez, és a régió békéjének megteremtéséhez. Ohad Naharin Izraelben hosszú éveken keresztül volt politikai aktivista, és soha nem hallgatott, amikor ki kellett állni a ciszjordániai állapotokkal kapcsolatban, és a megszállás következményei tekintetében. Az ő mély elkötelezettsége az emberi lélek szabadsága mellett kifejeződik nyilvános cselekedeteiben éppúgy, mint művészeti alkotásaiban” – olvasható a Bathseva Táncművészeti Társulat közleményében.

Páger Oszkár - The Guardian nyomán