Korábban az ENSZ-közgyűlés New Yorkban javaslatot fogadott el arról, hogy 2017-ben konferenciát hívjanak össze, amely az atomfegyverek teljes betiltására vonatkozó nemzetközi konvencióról tárgyalna.

“Teljesen nyilvánvaló, hogy sem Oroszország, sem más atomhatalom nem fog részt venni a konvenciót előkészítő tárgyalásokon. Az atomhatalmak nélkül pedig ez a kezdeményezés semmi gyakorlati jelentőséggel nem bír. Elméletben még kontraproduktív is lehet, mivel nemcsak hogy nem gyorsítja meg a nukleáris leszerelést, de bizonyos mértékben még akadályozhatja is azt. Az ilyen jellegű kezdeményezés nem vezet együttműködéshez, hanem eltávolodáshoz, sőt kibékíthetetlen ellentétekhez, ami nem válik hasznára a tömegpusztító fegyverek elterjedése visszaszorításának” – vélekedett Uljanov.

Az orosz tisztségviselő rámutatott: “Felmerül a kérdés, hogyan egyeztethető össze az atomsorompó-szerződés (NPT) – amely rögzíti, hogy az öt atomhatalom ellenőrzése alatt álló atomfegyverek törvényesnek minősülnek – az új egyezménnyel, amely ezeket betiltaná”. “Vagyis két párhuzamos jogrend keletkezne” – tette hozzá.

Uljanov hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció kész és hajlandó is fokozatosan csökkenteni nukleáris arzenálját, de csakis az atomsorompó-szerződés keretében. Emlékeztetett, hogy Oroszország és az Egyesült Államok atomarzenáljai a múlt század 50-es 60-as éveinek szintjére csökkentek.

Oroszország emellett saját területén kívül nem fog atomfegyvereket telepíteni más országokban – szögezte le Uljanov. Oroszország még az 1990-es években kivonta összes atomfegyverét a külföldi államok területéről, míg az Egyesült Államok esetében teljesen más a helyzet, fegyverei olyan államok területén vannak, amelyek nem minősülnek atomhatalomnak, így Hollandia, Németország, Belgium, Olaszország és Törökország területén – tette hozzá az orosz diplomata.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábbi javaslatára reagálva Uljanov elmondta: az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés még “nincs veszve”, de minőségében új megállapodásra van szükség. Hozzáfűzte: Moszkva a múltbéli rossz tapasztalatok miatt nem fogja magához vonni a kezdeményezést, de ha mások előállnak ilyen tervekkel, Oroszország kész a párbeszédre.

Frank-Walter Steinmeier augusztus végén új fegyverzet-ellenőrzési rendszer kidolgozását javasolta a NATO és Oroszország viszonyának javítása és Európa biztonságának erősítése céljából. A német külügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a jelenlegi fegyverzet-ellenőrzési rendszer szétesőben van, és Oroszország évek óta nem vesz részt az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés (CFE) végrehajtásában.

(MTI)