A svájciak egy, a parlamentben már elfogadott, de még nem hatályos törvényről szavazhattak, amelynek értelmében a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (NDB) terror- és kibertámadások megelőzése érdekében – bírósági engedéllyel – telefonokat hallgathat le, lakásokba megfigyelő berendezéseket telepíthet és számítógépes adatokat szerezhet meg, köztereken pedig drónokat vethet be.

A végeredmény szerint a szavazók 65,5 százaléka mondott igent az új törvényre, ami jóval meghaladja a népszavazást megelőző közvélemény-kutatásokban kimutatott 53-58 százalékos támogatottságot. A részvételi arány nagyjából 43 százalék volt, ami Svájc esetében megfelel a szokásosnak.

Az alpesi ország törvényeinek alapján eddig csak szabadon hozzáférhető információkra és külföldi tisztségviselők bejelentéseire alapozhattak a titkosszolgálatok a belső veszélyek felderítésében.

Az új intézkedések támogatói szerint Svájc így felzárkózhat más államokhoz, amelyeknek erősebb jogi eszköztár áll rendelkezésükre a szélsőségek és bűnözés elleni küzdelemben. Ellenzői viszont úgy tartják, hogy a terrorizmussal szemben hatástalanok az új intézkedések, miközben csorbítják a svájciak szabadságjogait és az alpesi állam semlegességét.

Az idei év harmadik referendumán a szavazópolgárok emellett másik két kérdésről is döntöttek.

A választópolgárok 59,4 százalékos többséggel elutasították az állami nyugdíj 10 százalékos emelését, amelyet baloldali pártok és szakszervezetek szorgalmaztak, viszont a berni kormány és parlament túlzott kiadásnak minősített.

Ugyancsak elutasították, 63,6 százalékos többséggel, a nyersanyag-takarékos és környezetkímélő “zöld gazdaságra” való áttérést is. A svájci zöldpárt kezdeményezése szakértők szerint az egy főre jutó nyersanyagfogyasztás 65 százalékos csökkentését jelentette volna 2050-re. Az elképzelést nemcsak svájci gazdasági körök, hanem a kormány és a parlamenti többség is ellenezte.

(MTI)