A vita a korábbiaknál is hevesebb és személyeskedőbb volt, egy adott pillanatban Hillary Clinton demokrata párti jelölt csak úgy beszélt mellett álló vetélytársáról, hogy “ez a személy”, Trump pedig “undok nőnek” nevezte őt. Sem a vita előtt, sem utána nem fogtak kezet, és családtagjaik sem köszöntötték egymást. A 90 perces vitában mindkét jelölt kapott kemény kérdéseket Chris Wallace műsorvezetőtől, aki a republikánusokhoz közel álló Fox televízió munkatársa. Clinton végig támadóbb volt, több alkalommal nem engedte szóhoz jutni a műsorvezetőt és Trumpot, ezért előfordult, hogy az elhangzottakat nem nagyon lehetett érteni.

Ezúttal is hangsúlyos volt Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök vélt szerepe az amerikai választási folyamatban. Hillary Clinton egyenesen “Putyin bábjának” nevezte Trumpot, aki ezt azonnal visszautasította, és leszögezte, hogy Clinton – és Barack Obama jelenlegi elnök is – azért nem kedveli Putyint, mert mindkettőjüknél okosabb, és túljár az eszükön.

Az abortuszról szóló szópárbajban Trump úgy festette le ellenfelét, mint aki – támogatván a terhesség kései szakaszában elvégezhető abortuszt is – megengedné az orvosoknak, hogy “éppen megszületése előtt kitépjék a babát az anya méhéből”. Clinton azzal vágott vissza: Trump még régebben azt hangoztatta, hogy meg kellene büntetni azokat a nőket, akik abortuszt végeztetnek el magukon, A demokraták elnökjelöltje mindemellett az abortuszt egy minden nő számára fájdalmas döntésnek nevezte. Az idézett álláspontját Trump – a közfelháborodás hatására – később módosította, s nem a nők, hanem az abortuszt végző orvosok megbüntetését szorgalmazta.

Az illegális bevándorlást illetően a demokrata és republikánus aspiráns alapvetően másként gondolkodik: Trump szigorítaná a határellenőrzést, úgy fogalmazott: van itt néhány rossz ember, és nekik távozniuk kell az országból. A republikánus politikus utalt arra is, hogy Obama elnöksége idején csaknem egymillió illegális bevándorlót toloncoltak ki az Egyesült Államokból, erről viszont senki sem beszélt. Hillary Clinton szerint ugyanakkor az Egyesült Államok a bevándorlók országa. A demokrata elnökjelölt azzal vádolta meg vetélytársát, hogy kémkedésre buzdítja Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Amikor a műsorvezető rákérdezett Trumpnál az állítólagos szexuális zaklatásaira vonatkozó vádakra, a milliárdos tagadta ezeket, Clinton kampánycsapata mesterkedése eredményének tudta be, s javasolta, hogy inkább Clinton e-mail-botrányára összpontosítsanak. Hillary Clinton gyorsan megismételte, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nem javasolta a vádemelést ellene e-mailjei ügyében, és azonnal témát is váltott.

Hasonlóképpen témát váltott, amikor a WikiLeaks által kiszivárogtatott elektronikus levelei tartalmáról kérdezték. A kérdést lényegében válasz nélkül hagyta, és megint csak témát váltva felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai kormányzat is a Kremlt vádolja a számítógépes rendszerek elleni támadással, levelek ellopásával, s ennek haszonélvezőjeként Trumpot jelölte meg. Azzal vádolta meg a republikánus elnökjelöltet, hogy éppen ő buzdítja Moszkvát erre, valamint olyan állításokat hangoztat, amelyek az orosz kormánynak jók.

“Nem ismerem Putyint, kedves dolgokat mondott rólam, és ha kijövünk egymással, az csak jó lenne” – mondta Trump. Ezzel szemben Putyin “nem tiszteli őt (Clintont), és nem tiszteli az elnökünket sem” – szögezte le Trump.

A vitavezető egyértelmű kérdésére, hogy egyetért-e alelnökjelöltje, Mike Pence és a leánya, Ivanka Trump nyilatkozatával, miszerint elfogadják az elnökválasztás eredményét. Donald Trump úgy fogalmazott: “majd amikor eljön az ideje, megmondom, egyelőre bizonytalanságban tartom önt”. Vagyis arra utalt, megvárja az eredményeket, és utána dönt. A republikánus elnökjelölt azt állította, milliók regisztráltatták magukat jogosulatlanul a választásra.

(MTI)