Az olajban gazdag, hárommillió lakosú, Perzsa-öbölbeli királyságban mindössze 483 ezer, 21 évet betöltött kuvaiti állampolgárnak van szavazati joga, 52 százalékuk pedig nő. Országszerte száz szavazóhelyiség nyílt meg, férfiak és nők egymástól külön szavazhatnak. A belügyminisztérium tájékoztatója szerint 15 ezer rendőr ügyel a biztonságra a szavazás idején.

Kuvait öt szavazókörzetre van osztva, mindegyik tíz-tíz képviselőt delegál az ötventagú parlamentbe. 293 képviselőjelölt indult a választáson, harmincan közülük ellenzékiek. A kuvaiti kormány október közepén mondott le a belső egyenlőtlenségek miatt, Szabáh el-Ahmad el-Dzsábir al-Szabáh sejk pedig feloszlatta a 2013-ban megválasztott parlamentet is. Az emír rendeletében "a kényes regionális helyzetet és a belőle fakadó biztonsági kockázatokat" hozta fel indoklásul. Elemzők a lehetséges okok között említették még az olajárak esését és a lakosság életszínvonalának csökkenését: Kuvaitban nőtt a benzin ára, és megszüntettek bizonyos lakossági támogatásokat, ami elégedetlenséget váltott ki.

A feloszlatott parlament mandátuma eredetileg 2017 nyarán járt volna le. A most 87 éves uralkodó hatalomra kerülése, 2006 óta hetedszer tartanak előre hozott választást az országban. A végeredmények közzététele vasárnap várható. A Perzsa-öbölbeli országok közül Kuvaitnak van a legszabadabb politikai rendszere, ott alakult meg elsőként parlamentáris rendszer, az ország 1962-ban vált alkotmányos monarchiává. A parlament hatásköre azonban erősen korlátozott: a honatyák számon kérhetik a minisztereken a munkájukat, interpellálhatják az uralkodói család tagjait is, bírálhatják a kormány politikáját és döntéseit, de a kormányt az emír nevezi ki, és a tényleges hatalom is a negyed évezrede hatalmon lévő al-Szábah uralkodói család kezében összpontosul. Térségbeli megfigyelők szerint a Muzulmán Testvériség nevű pánarab mozgalom helyi szárnya és a szalafisták továbbra is kardoskodni fognak azért, hogy alkotmánymódosítás révén a parlament kapja meg a kormány megválasztásának a jogát.

A választási eredményektől függetlenül a jövőbeni kabinetet az uralkodó család valamely befolyásos tagja fogja irányítani. Hagyományosan a kulcsfontosságú minisztériumokat is - a külügyi, a védelmi és a belügyi tárcát - az emír rokonai vezetik.

Kuvait az Iszlám Állam nevű, jobbára Szíriában és Irakban tevékenykedő terrorszervezet felemelkedése óta támadásokkal volt kénytelen szembesülni. A fővárosban, Kuvaitvárosban 2015-ben öngyilkos merénylet 27 ember halálát okozta egy síita mecsetben. Idén október 8-án egy robbanószerrel megrakott kukásautóval hajtott egy egyiptomi férfi egy autónak, amelyben öt amerikai katona utazott, de csak önmagában tett kárt.

(MTI)