A Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága a nemzetárulót (Volksverräter) választotta 2016 legcsúnyább német szavának.
Zoom
A zsűri szóvivője, Nina Janich szerint a nemzetáruló a “diktatúrák öröksége”, többek közt a "náciké". “Politikusokra tett szemrehányásként ez a szó olyan mértékben rágalmazó, hogy használata gátolja a valódi párbeszédet és így a demokráciában nélkülözhetetlen társadalmi eszmecserét” – fejtette ki Janich.
Hozzátette: a nemzetáruló szót gyakran használják közösségi oldalakon. “A nyelv sokat elmond egy társadalom értékrendjéről. Az ebben a szóösszetételben, ugyanúgy, mint a menekültkérdésben használt egyéb kifejezésekben szereplő népnemzeti (völkisch) szó nem a nemzetállam egészére vonatkozik, hanem egy etnikai kategória, amely kirekeszti a népesség egy részét – csakúgy, mint a nemzetiszocializmusban” – mutatott rá a nyelvtudós.
A darmstadti nyelvész zsűri nem a beküldött javaslatok mennyisége alapján választja ki az év legcsúnyább szavát, hanem függetlenül dönt. 1991 óta választják ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. Tavaly a jótét lélek (Gutmensch) szót választották az év legellenszenvesebb szavának, 2015-ben a hazug sajtót (Lügenpresse).
Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is.
Az év legellenszenvesebb szava mellett Németországban megválasztják az év szavát is. Erről a darmstadi nyelvészektől függetlenül dönt a wiesbadeni német nyelvtudományi társaság (GfdS), 2016 szavának a “tényeken túlit” (postfaktisch) választották.
A zsűri indoklása szerint ezzel egy “mélyreható politikai átalakulásra”, a tények szerepének változására hívják fel a figyelmet. A kifejezés egy amerikai angol műszó, az igazság utáni, igazságon túli jelentésű post-truth német változata, azt jelzi, hogy a politikai és társadalmi vitákban egyre inkább az érzelmek kerülnek a középpontba, kiszorítva a tényeket.
(MTI nyomán)