Tavaly feleannyian adták be menedékkérelmüket, mint egy évvel korábban. 2015-ben ugyanis mintegy 90 ezer erre vonatkozó igény érkezett az osztrák hatóságokhoz.

Az osztrák kormány korábbi döntése értelmében 2016-ban 37 500, 2017-ben 35 ezer, 2018-ban 30 ezer, 2019-ben pedig 25 ezer menedékkérelmi eljárás indulhat az országban. Amennyiben ennél többen érkeznek, akkor a belbiztonság és a közrend veszélyeztetésére hivatkozva bevezetik a szükségállapotot és Ausztria lezárhatja határait.

2016-ban több mint 42 ezer menedékkérelmet nyújtottak be elsősorban afganisztáni, szíriai, iraki, pakisztáni és iráni betolakodók. Azonban nem minden esetben indult eljárás, például azoknál, akiket a dublini rendelet alapján más uniós tagállamokba küldenének vissza. A dublini rendeletek szerint az az uniós ország felelős a menedékjogi eljárás lebonyolításáért, ahol a menedékkérő először belépett az Európai Unióba.

A 42 ezer kérelemből 27 ezer esetében Ausztria illetékes az eljárás lefolytatásában, mintegy 15 ezer tavaly benyújtott kérelmet még vizsgálnak, hogy mely ország a felelős a megvizsgálásukért.

Wolfgang Sobotka belügyminiszter szerint továbbra is sok menedékjogi igény érkezik a korábbi évekhez képest, hiszen 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer kérelmet nyújtottak be az osztrák hatóságokhoz.

2016-ban több mint tízezer betolakodó hagyta el Ausztriát, csaknem 5800-an önként utaztak el, alig ötezer embert kitoloncoltak.

Jelenleg koalíciós vita zajlik Ausztriában a menekültügyi kvótáról. A kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) integrációs okokra hivatkozva a felére, de még így is tetemes, 17 500-ra csökkentené Ausztria idei évre előirányzott "menekült"befogadási kvótáját. A néppárti javaslatot követően Christian Kern kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke arról beszélt, hogy a bevándorlást “alapvetően korlátozni kell”, azonban nem elegendő a számok meghatározása.

(MTI nyomán)