Milyen ország szeretnénk lenni? – tette fel a kérdést Nagy-Britannia kiválásáról mondott keddi beszédében Theresa May. A válasz egyszerű – mondta. “Erősebb, igazságosabb, egységesebb és kitekintőbb országgá akarunk válni.”

May az uniós országokkal való pozitív szövetség kialakításáról beszélt, hiszen véleménye szerint a Brexit tanulsága a következő: a problémákat nem erőbevetéssel, hanem elfogadással érdemes kezelni.

Kiemelte: az Európai Unió elhagyásával nem az uniós értékeket utasították el, nem akartak kárt okozni az EU-nak vagy a szövetség országainak. A végső cél a globális nemzetté válás, ahol az ország erős, magabiztos, és a széthúzás helyett összetart. Nagy-Britannia a kilépés után is egy toleráns, a kiemelkedő nemzetközi tehetségeket is vonzó, az európai országokkal jó barátságot ápoló ország marad, aki a világ másik felére is nyitott – ígérte.

Ezt a változást az erős gazdaság segítésére fogjuk használni. Példát akarunk mutatni az uniós országoknak: így is lehet csinálni – hangsúlyozta.

Nagy-Britannia a referendum után nem elzárkózni szeretne. Európai ország vagyunk, viszont kíváncsiak vagyunk az egész világra, Indiára, Bangladesre, Pakisztánra és az Egyesült Államokra – mondta.

A miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja, miután kilépett az EU-ból – London “a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést” kívánja elérni az uniós belső piachoz a brit EU-tagság megszűnése után.

Theresa May szerint a brit parlamenté lesz a végső döntés a brit kormány és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások eredményeként megszülető majdani megállapodásról.

Úgy fogalmazott: megállapodásra lehet jutni az Európai Unióval a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről a kilépési tárgyalások kétévi időkeretén belül. May hozzátette: London a kilépési feltételek fokozatos végrehajtására törekszik.

Arról is beszélt: a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás megmutatta, hogy a választók az Európai Unió tagországaiból érkezők számának szabályozását kívánják, és a brit kormány ennek az igénynek eleget is tesz.

A Brexitről tartott tavaly júniusi brit népszavazás óta a legnagyobb mértékben erősödött a font a dollárral szemben kedden kora délután. Ezt Teresa May brit miniszterelnöknek az a kijelentése váltotta ki, amely szerint a brit parlamenté lesz a végső döntés a brit kormány és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások eredményeként megszülető majdani megállapodásról.

A kormányfő kijelentésére a font napon belül több mint 2 százalékkal 1,2290 dollárig erősödött. A font drágulásában szerepet játszik az is, hogy a dollár globálisan is gyengül a Donald Trump elnökségével kapcsolatos aggodalmakra. Az euró 0,8 százalékkal, 87,36 pennyre gyengült a fonttal szemben. A londoni tőzsde irányadó FTSE100 indexe nem reagált Teresa May beszédére, a vesztesége tovább nőtt, elsősorban a bányaipari vállalatok árfolyamesése miatt.

(Híradó nyomán)

Nicola Sturgeon szerint "gazdasági katasztrófával" fenyeget az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unió egységes belső piacáról. A skót kormányfő, aki Theresa May brit miniszterelnök keddi beszédére reagált, közölte: valószínűbbé vált, hogy Skócia "más jövőt" választ magának.

Theresa May kedden ismertette kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseit. Londonban tartott beszédének egyik leglényegesebb eleme az volt, hogy az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja EU-tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.

Nicola Sturgeon keddi válasznyilatkozata szerint nem szabad megengedni, hogy a brit kormány kivigye Skóciát az EU-ból és az unió egységes belső piacáról, figyelmen kívül hagyva a skóciai gazdaságra, foglalkoztatásra és életszínvonalra ebből eredő hatásokat, és úgy, hogy Skóciának nincs lehetősége eldönteni, hogy ezt választja-e, vagy egy “másféle jövőt”.

A skót kormányfő szerint Theresa May keddi beszédének eredményeként még valószínűbbé vált, hogy Skócia választani fog e két lehetőség között. Nicola Sturgeon hozzátette: a konzervatív brit kormány a jelek szerint úgy gondolja, hogy bármit megtehet Skóciával következmények nélkül. “Lassan rá kell ébredniük, hogy mekkorát tévednek” – fogalmazott a skót miniszterelnök.

Sturgeon nem említi keddi nyilatkozatában az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről, azonban a minap figyelmeztette Theresa Mayt, hogy “súlyos hibát” követne el, ha blöffnek tekintené az újabb függetlenségi referendum tervét.

A skót miniszterelnök a BBC televízió múlt hétvégi interjúműsorában azt mondta, hogy a skót függetlenségi referendum akkor kerülhet ismét napirendre, ha az Egyesült Királyság nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról is kivonul. Theresa May éppen ennek szándékát jelentette be keddi beszédében.

Skóciában 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást a függetlenségről, de akkor a választók 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt. A brit EU-tagságról rendezett tavalyi referendumon azonban – amelyen országos átlagban a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt – a skótok 62 százaléka a bennmaradásra szavazott. Nicola Sturgeon azóta több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére “kirángassák” az Európai Unióból, és a skót kormány újabb függetlenségi népszavazást ír ki, ha ezt látja a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy saját hatáskörében dönthessen az EU-tagságról.

Olaszország ahhoz az oldalhoz tartozik, amely jobbá akarja tenni, és meg akarja változtatni Európát, nem pedig elhagyni – mondta Angelino Alfano olasz külügyminiszter kedden.

Angelino Alfano, aki korábban belügyminiszter volt, december óta pedig az olasz diplomáciát irányítja, a római parlament külügyi bizottságában beszélt Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésének (Brexit) következményeiről. Hangsúlyozta, hogy Nagy Britannia az EU-ból és nem Európából távozott, és számos területen – mint például a biztonság – Nagy Britanniának és Európának egységesnek kell maradnia.

Angelino Alfano hozzátette, hogy a római kormány a Nagy-Britanniában élő olasz állampolgárok érdekeinek védelmén dolgozik. A szigetországban mintegy 600 ezer olasz él és dolgozik.

Az olasz képviselőház pénzügyi bizottsága – Theresa May brit miniszterelnök keddi bejelentéseivel egy időben – javaslatcsomagot mutatott be Milánónak “pénzügyi cittadellává” való átalakításáról. Jelentős befektetésekről van szó annak érdekében, hogy az észak-olaszországi városba vonzzák a Londonból a Brexit miatt távozó cégeket.

Theresa May brit miniszterelnök októberben arról tájékoztatta az uniós tagállamok vezetőit, hogy Nagy-Britannia legkésőbb 2017 márciusának végéig bejelenti az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyének megindítását.

Pontos megegyezésre kell jutni a brit szigeteken élő lengyeleket illetően, ez egyik kulcstémája lesz a napokban esedékes lengyel-brit kormányfői tárgyalásoknak – jelentette be kedden a lengyel külügyminiszter-helyettes, reagálva a brit miniszterelnöknek a Brexit folyamatát ismertető beszédére.

“Meggyőződésünk szerint az Európai Uniónak az Egyesült Királyságban élő lakosait egyenlő bánásmódban kell részesíteni, meg kell őrizniük munkavállalói jogaikat, valamint hozzáférésüket a közszolgáltatásokhoz, a társadalombiztosításhoz” – mondta Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel miniszterhelyettes a PAP hírügynökségnek.

Fontos, hogy “nagyon pontos és jogilag érvényes megegyezésre jussunk, amely minden elképzelhető helyzetben maximálisan átlátható lesz állampolgáraink számára” – tette hozzá, utalva az Egyesült Királyságban élő több mint 900 ezer lengyel állampolgár helyzetére.

A brit EU-tagság megszűnését ismertető keddi beszédre vonatkozó lengyel álláspontot Beata Szydlo miniszterelnök ismerteti Theresa May brit kormányfővel – jelezte Szymanski. A PAP hivatalosan meg nem erősített, May környezetéből származó értesülései szerint a két miniszterelnök napokon belül tárgyalóasztalhoz ül.

Az egyeztetések kulcsfontosságú témái Szymanski szerint a brit szigeteken élő lengyelek jogai mellett Londonnak az uniós költségvetés iránt 2020-ig vállalt elköteleződése, valamint a leendő kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok lesznek. Szydlo a brit kormányfő beszéde előtt tartott keddi sajtóértekezletén fontosnak nevezte azt is, hogy Varsó a biztonságpolitikai kérdésekben megőrizze “az eddigihez hasonlóan jó együttműködést” Londonnal.

(MTI nyomán)