A migránsáradat megállításában az Európai Uniónak nem szabad túl sokat várnia Líbiától, a vele kötendő megállapodás messze nem fog olyan jól működni, mint a Törökországgal megkötött - jelentette ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) európai irodájának igazgatója a Hszinhua hírügynökségnek adott, és szombaton megjelent interjújában.
Bár az EU-nak Törökországgal 2016 márciusában megkötött megállapodása (vagyis Erdogan a sikeres zsarolás után könnyűszerrel meg tudta rostálni az addig akadálytalanul Európára engedett tömegeket - a szerk.)  jelentősen lefékezte az Európába a balkáni útvonalon érkező menekültek áradatát, a kontinensen még mindig nagy a nyomás, különösen Líbia felől. Az EU február eleji máltai informális csúcstalálkozóján elfogadott egy tervet Líbia segélyezésére azzal a céllal, hogy az észak-afrikai ország növelni tudja parti őrsége képességét területi vizeinek ellenőrzésére és fejleszthesse településeit. Az EU egyúttal szeretné felszámolni az embercsempészetet ezen a líbiai-olasz útvonalon – emlékeztetett a Hszinhua.
“Törökország egy fejlett struktúrával és jogrendszerrel rendelkező állam, Líbia pedig egy háború tépázta, teljesen megosztott ország, és két kormánya közül az, amelyet az ENSZ elismer, az országnak csak egy kis területét tartja az ellenőrzése alatt” – mondta Vincent Cochetel igazgató. “Líbia semmilyen menekültvédelmi megállapodást nem írt alá, és egyébként is teljesen mások a körülmények ebben az országban, mint Törökországban. Az EU egy nem létező Líbiáról álmodik. Az UNHCR-nek és más humanitárius szervezeteknek nagyon nehéz dolga van ott, a közbiztonság nagyon rossz. Szerintünk a helyzet megoldásához azt kell megvizsgálni, hogy mik a népmozgalmak végső okai Nyugat-Afrikában” – tette hozzá Cochetel.
Zoom
Nemcsak mentjük az európai szociális rendszerekbe vágyókat, de alig tudunk tőlük és a "kultúrájuktól" szabadulni
Hangsúlyozta, hogy a menekültek befogadása tekintetében nem igazságos minden felelősséget csak bizonyos EU-tagországokra – mint például Görögországra, Olaszországra és Németországra – hárítani. Igaza van, valóban nem igazságos, hogy Merkel önként és dalolva behívta a jövevényeket, akiket azóta is istápolna, de a második világháború után a szuicid hajlamig agymosott népe nála jobban csak a semmivel sem jobb Martin Schulzot szereti.
Cochetel a kötelező menekültsajnáltatás mellett a nyilvánvalót is elismerte, hogy léteznek migránsok, akiket nem ér otthon retorzió, nincs háború az országukban, és az esetükben az egyetlen megoldás a hazazsuppulásuk lehet. Tavaly már a Deutsche Wellének beszélt arról, hogy az Olaszországba érkező betolakodók tömege javarészt visszapostázandó gazdasági bevándorló, és már ez az Európának legnagyobb gondot okozó útvonal.
(Kuruc.info - MTI nyomán)
Korábban írtuk: