Németország egyelőre nem tudja teljesíteni a védelmi kiadások növelésére tett vállalását, de a biztonság és a stabilitás ügyét nem is szabad csak a haderőre koncentrálva szemlélni, hanem figyelembe kell venni a többi között a "menekültekre" fordított forrásokat is - mondta Sigmar Gabriel német külügyminiszter szombaton az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
A szociáldemokrata politikus rámutatott, hogy a NATO tagállamai közül igen kevesen teljesítik azt a vállalást, hogy a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelmi képessségeikre. Köztük van a súlyos válsággal küszködő Görögország is - tette hozzá a német diplomácia vezetője, megjegyezve: érdemes elgondolkodni azon, okos dolog-e a GDP 2 százalékát a hadseregre fordítani, miközben az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat.
Nem biztos, hogy ez a politika nagyobb stabilitáshoz vezet Görögországban - mondta Sigmar Gabriel.
Az irány egyértelmű, senki sem vonja kétségbe, hogy a NATO-tagoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, és az Egyesült Államok is joggal várja el európai partnereitől, hogy tegyenek többet saját biztonságukért, de el kell kerülni egy "fegyverkezési spirál" kialakulását, mert a nagyobb haderő nem vezet automatikusan nagyobb biztonsághoz.
Idióták egymás között - Sigmar Gabriel (j) helyett Martin Schulz lesz az SPD kancellárjelöltje |
Németország is vállalta, hogy a GDP 2 százalékára emeli védelmi kiadásait - a jelenlegi, a GDP 1,2 százaléknak megfelelő 37 milliárd euróról -, de ehhez 24-25 milliárd eurót kellene előteremteni, és "nem tudom, honnan szerezhetnénk ennyi pénzt, ha nagyszabású adócsökkentést is akarunk" - mondta Gabriel.
Hozzátette, hogy Németország évi 30-40 milliárd eurót fordít a menekültek integrációjára (vagyis lényegesen többet, mint amennyibe a védelmi fejlesztés kerülne - a szerk.), ami ugyancsak hozzájárulás a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz. Ezt is figyelembe kell venni a védelmi kiadások növeléséről szóló vitában - mondta, és talán maga is elhiszi ezt az ökörséget.
Megvédte az Északi Áramlat-2-t
A földgázpiac liberalizációjának visszafordítására irányulnak azok a támadások, amelyek ellenzik az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázgázvezeték megépítését - mondta a vitatott beruházással kapcsolatban Sigmar Gabriel.
A politika nem szólhat bele abba, hogy a vállalkozások melyik szolgáltatótól vásárolnak földgázt - hangoztatta a szociáldemokrata (SPD) politikus válaszul a német ellenzéki Zöldek egyik európai parlamenti (EP-) képviselőjének, Reinhard Bütikofernek egy kérdésére. Bütikofer azt firtatta, hogy a berlini vezetés elköteleződése Európa egysége mellett érvényes-e az Északi Áramlat-2 vezetékre is, amelyet Németország keleti szomszédjai elvi jelentőségű és a biztonságukat fenyegető ügyként fognak fel.
A politikának nem üzleti döntésekbe kell beleszólnia, hanem olyan infrastruktúra kiépítéséről kell gondoskodnia, amelynek révén "senki sem zsarolhat minket", az Európai Uniót. Ez azt jelenti, hogy a földgázvezeték-hálózat fejlesztésével, a diverzifikáció erősítésével el kell érni, hogy pótolható legyen a kieső gázmennyiség, ha valamelyik vezetéken leáll a szállítás - fejtette ki Sigmar Gabriel.
Hozzátette: Északi Áramlat-2 megépítése körül Oroszországgal kapcsolatban folytatott viták "lényegében" a piaci liberalizáció felszámolásáról szólnak, időnként pedig az úgynevezett harmadik uniós energiapiaci csomag olyan értelmezéséről, amely a jogszabályok megkerülésével, kijátszásával határos.
Az Északi Áramlat-2 projekt lényege, hogy két új - a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.
Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. A beruházásban az orosz Gazprom, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) vesz részt.
Az Északi Áramlat-2 megépítésének tervét az EU-ban kifogásolja a három balti ország és a visegrádi négyek országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, "Szlovákia"), álláspontjuk szerint kérdéses, hogy összhangban van-e az uniós szabályokkal.
Az Európai Bizottság 2007-ben elkészített harmadik energiacsomagja a villamosenergia- és gázpiac liberalizációjának előmozdítását szolgálja, legfőbb célja a szolgáltatók közötti szabad választás lehetőségének megteremtése. A csomag alapján életbe léptetett jogszabályok a többi között előírják, hogy szét kell választani az energiatermelést és a hálózatüzemeltetést.
(MTI nyomán)