Megerősítették az elvégzett boncolás után, hogy idegméreggel ölték meg Kim Dzsongnamot. Az is kiderült, hogy nem találtak veszélyes anyagot a Kuala Lumpur-i repülőtéren, így az továbbra is biztonságos. Az ELTE Koreai Tanszékének vezetője beszélt a merénylet legújabb fejleményeiről és annak lehetséges hátteréről.
Dél-koreai sajtóhírek szerint a merénylet elkövetői többször elpróbálták a merényletet, így tudhatták, hogy nem az általuk hangoztatott „kandi kamerás forgatásról” van szó – összegezte az észak-koreai diktátor féltestvérének meggyilkolásának körülményeit Csoma Mózes.
Szerinte alapvetően nagyon misztikus és rejtélyes esetről van szó, hiszen nem jellemző, hogy a kamerák kereszttüzében, egy repülőtéren történjen politikai merénylet. Azt kiemelte: a ’70-es évektől kezdve az észak-koreai rezsim profi módon hajtotta végre a politikai merényleteket, de ez amatőr módon elkövetett támadás volt.
A kétezres években külföldre került Nam már régen diszkreditálódott trónörökösként, hiába volt elsőszülött fiú – foglalta össze a meggyilkolt politikai helyzetét Csoma Mózes, aki hozzátette: ennek ellenére történtek próbálkozások, hogy őt Dél-Koreában a rezsimmel és a családjával kritikus figuraként mutassák be.
Kim Dzsongnam “kedves vendég” lett volna dél-koreai televíziós műsorokban, ez pedig a phenjani rezsim szempontjából vállalhatatlan lett volna; valószínűleg az esetleges Dél-Koreába vagy Amerikába utazását akarta megakadályozni Phenjan, hiszen teljesen alkalmatlan lett volna belpolitikai szerepre – foglalta össze a merénylet okait Csoma Mózes.
Családja, vagy az észak-koreai rezsim nomenklatúrájában kell keresni a megrendelőt – jelentette ki. A várható hatások kapcsán Csoma Mózes arra számít, hogy akárcsak a múltban, a status quo nem fog változni, minden vissza fog térni a normális kerékvágásba.
(Híradó)
