Az ENSZ Nyugat-ázsiai Gazdasági és Szociális Bizottságának (ESCWA) dokumentuma szerint Tel-Aviv négy lakossági csoportra osztotta fel a palesztinokat, és ezek a csoportok eltérő jogrendszer szerint kénytelenek élni, ám valamilyen módon mindannyian szembesülnek a rezsim elnyomó természetével. A jelentés egyébként szól arról is, hogy az ENSZ-nek, valamint a tagállamoknak a lehetőségekhez mérten törvényi kötelességük fellépni a hasonló típusú rendszerek ellen.

Az apartheid szó egyébként egy kisebbség intézményes elnyomását jelöli, leggyakrabban az egykori dél-afrikai politikai rendszer kapcsán merül fel, ahol az ország fehér kisebbsége évtizedeken át felsőbbrendűként uralkodott a fekete lakosságon.

Bár Izraelben valóban igen gyakoriak a vallási és etnikai feszültségek, az ESCWA-ról érdemes tudni, hogy tizennyolc állam vesz részt a munkájában, kivétel nélkül arab országokról van szó, melyeknek egy része nem ismeri el Izraelt. A tizennyolc között ott van az emberi jogi szempontból szintén bőszen kritizált Szaúd-Arábia, a polgárháborúban vergődő Jemen és Líbia, illetve az Iszlám Állammal küszködő Irak és Szíria is. Rima Halaf, a szervezet jordán vezetője szerint egyébként a dokumentum a tizennyolc tagállam kérése nyomán jött létre.

A zsidó állam nem is része a szervezetnek, így nem meglepő, hogy Tel-Aviv szinte azonnal elítélte a jelentést, valamint a benne foglaltakat, a külügyi tárca szóvivője például a Der Sturmer nevű náci propaganda-hetilap szellemiségéhez hasonlította a dokumentumot.

A jelentés egyébként mérföldkőnek is tekinthető, hiszen – ahogy arra Rima Halaf is felhívta a figyelmet – ez az első olyan, ENSZ-hez köthető hivatalos jelentés, amely ilyen súlyos vádakkal illeti Izraelt. A világszervezet főtitkársága mindazonáltal hevesen próbál elhatárolódni az ESCWA-tól. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő szerint a jelentés nem tükrözi António Guterres főtitkár álláspontját, már csak azért sem, mert a jelentés kiadása előtt nem egyeztettek vele a dokumentum tartalmáról.

Izrael az Egyesült Államok talán legszorosabb szövetségese a térségben, nem meglepő tehát, hogy az amerikaiak is tiltakozásuknak adtak hangot, Nikki R. Haley ENSZ-nagykövet szerint az egész jelentést vissza kellene vonni. Trumpról közismert, hogy még amerikai mércével mérve is kifejezetten Izrael-barát, beiktatása után egyik első vendége pont Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök volt. A találkozón az amerikai elnök – elődje, Obama nézeteivel szembemenően – belengette azt is, hogy az Egyesült Államok nem feltétlenül ragaszkodik a kétállami megoldáshoz, ami az izraeli–palesztin konfliktus rendezését két külön szuverén állam létrehozásával zárná le.

A palesztin ENSZ-nagykövet, Rijád Manszúr szerint viszont a jelentés kritizálása helyett jobb lenne szembenézni a benne foglaltakkal, és megoldást találni a problémákra.

Bár a most kiadott jelentés indítékait sokan megkérdőjelezik, az nem újdonság, hogy Izraelt hevesen kritizálják emberi jogi szempontból. Bő két évvel ezelőtt az ENSZ illetékes különbizottságának elnöke aggodalmát fejezte ki a megszállt palesztin területeken és a Golán-fennsíkon élő palesztinok és egyéb arab népcsoportok emberi jogi helyzetével kapcsolatban. A legutóbbi csörte tavaly decemberben volt, ekkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel Izraelt, hogy vessen véget a telepesotthonok építésének a megszállt területeken.

(MNO)