Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi televíziós beszédében "náci praktikák" bevetésével vádolta meg Angela Merkel németországi kancellárt az ellen tiltakozva, hogy Németországban több helyütt betiltották a török népszavazási kampányeseményeket.
"Nem szeretik, amikor náciként kezelik őket. Ilyenkor szolidaritásukat hangoztatják. Főleg Merkel hajlamos erre" - fejtegette a török elnök.
"De akkor is, te ebben a pillanatban náci praktikákhoz folyamodsz" - intézte szavait a német kancellárhoz Erdogan. "És kik ellen veted be őket? Németországi török állampolgár testvéreim és miniszter testvéreim ellen" - tette hozzá.
A német-török viszony egyre feszültebb azóta, hogy több török miniszter németországi kampánygyűlését az elmúlt két hétben a német hatóságok biztonsági okokra hivatkozva betiltották.
Az április 16-ai népszavazás tétje az Erdogan által szorgalmazott elnöki rendszer bevezetése.
"Az álarcosbálnak vége!" - hangsúlyozta beszédében a török elnök, aki terrorszervezetek támogatásával vádolta Európát.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Törökország "lenácizta" az arra egyébként még csak nem is méltó, de legalább a török kampánygyűléseket betiltó országokat: a hónap elején Németország és Hollandia is megkapta a jelzőt Ankarától.
A héten a török kormányhoz közelinek tartott, Günes című napilap címlapján fotomontázs jelent meg Angela Merkel német kancellárról, akit Hitler-bajusszal, fekete nemzetiszocialista egyenruhában, pisztollyal a kezében, mellette horogkereszttel ábrázoltak, és németül a "Hitlerné", törökül pedig a "csúnya néni" kísérőszöveg olvasható.
Dániában is feszült a helyzet, Anders Samuelsen dán külügyminiszter vasárnap közölte, hogy bekérette a koppenhágai török nagykövetet a Recep Tayyip Erdogan török elnököt bíráló dániai törököket ért fenyegetések miatt. A Berlingske című dán napilap adott hírt arról, hogy megfenyegettek több, a török államfővel szemben kritikus, török származású dán állampolgárt. Azzal riogatták őket, hogy hazaárulás miatt bíróság elé kerülnek, és családtagjaik sem kerülhetik el a vizsgálatot. Ez az ügy "teljességgel elfogadhatatlan" - mondta a dániai állami műsorszolgáltatónak a dán diplomácia vezetője. Samuelsen jelezte: hétfőn találkozik a török nagykövettel, hogy tisztázzák a helyzetet. A Berlingske által idézett forrásokat a Facebook közösségi oldalon, telefonon és elektronikus üzeneteken keresztül fenyegették meg az után, hogy nyilvánosan nemtetszésüket fejezték ki a török államfő politikájával szemben. Lars Aslan Rasmussen török származású szociáldemokrata "dán" politikus is egyike az áldozatoknak. Rasmussen több üzenetet kapott, amelyekben azt írták, hogy feljelentették a török hatóságoknak. "Nagyon komolyan veszem az ügyet" - mondta a politikus. A koppenhágai török nagykövetség egyelőre nem válaszolt a Berlingske vádjaira - írja az MTI.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő egy vasárnapi nyilatkozatában elképzelhetőnek nevezte, hogy újabb nagygyűlést tartsanak török miniszterek részvételével Németországban az alkotmánymódosításról tartandó április 16-i népszavazás előtt.
Azt is közölte, hogy Törökország bekérette a német nagykövetet, hogy tiltakozzon a kurdok frankfurti tüntetése ellen, amelyen a kurd szélsőségeseket éltető jelképek is megjelentek.
A CNN Turk hírcsatornának nyilatkozó Kalin botrányosnak nevezte a történteket.
A szombati megmozduláson mintegy 30 ezer, többségében kurd tüntető vett részt demokráciát és szabad Kurdisztánt követelve.
A kurd új év alkalmából szervezett demonstráció rendbontás nélkül zajlott le, de egy rendőrségi szóvivő szerint előkerültek a Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lobogói és jelképei. A német hatóságok a helyzet elfajulásától tartva nem kobozták el a PKK-zászlókat, viszont fotókat készítettek a zászlóvivőkről, amelyek alapján akár eljárást is indíthatnak ellenük.
Törökország többször megvádolta Németországot, hogy menedéket nyújt a kurd szélsőségeseknek, amit Berlin visszautasított. A PKK 1984 óta folytat fegyveres harcot a kurd autonómiáért, a konfliktusban több mint 40 ezren vesztették életüket.
Emellett Erdogan újfent "a terroristák ügynökének" és "álfirkásznak" nevezte a bebörtönzött Deniz Yücel "német-török" újságírót. A Die Welt című németországi lapnak dolgozó férfit, akit Berlinnek való kémkedéssel is vádoltak, a múlt hónapban vetették börtönbe terrorszervezet népszerűsítése és erőszakra való fejbujtás miatt.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
