Síkra száll a hoaxok, dezinformációk, hamis hírek és az ellenséges, elsősorban orosz propaganda ellen a szlovák rendőrség. Májustól 12 új rendőr szakértő dolgozik a számítógépes bűncselekmények elleni harc osztályán - írja a felvidéki Új Szó.
A szlovák belügyminisztérium kilenc hónappal ezelőtt ismerte el először, hogy a dezinformációk komoly problémát jelentenek, és hogy Szlovákia "az orosz propaganda és információs hadviselés egyik célországa lett", több közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan. Az orosz propaganda a "hibrid fenyegetések része, melyek destabilizálják az állam berendezkedését és politikai rendszerét” – közölte akkor a minisztérium.
Arra, hogy Szlovákia egyértelműen felkészületlen az ilyen fenyegetésekkel szemben, az újságírók és az aktivisták régóta igyekeznek felhívni a figyelmet. Legutóbb Andrej Kiska államfő is éles kritikát fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. A Szlovák Külpolitikai Társaság csütörtöki konferenciáján azt mondta, Szlovákia céltábla, és nem tesz ellene semmit. "Nem védjük meg azt, amin biztonságunk, fejlődésünk és stabilitásunk alapul. Abszolút felelőtlenül viselkedünk” – jelentette ki.
A belügy ugyanakkor Petar Lazarov, a minisztérium szóvivője szerint nagyon komolyan veszi az úgynevezett hibrid fenyegetést, melynek körébe a dezinformációk, álhírek és hoaxok is tartoznak. Ezekkel a rendőrség számítógépes bűncselekményekkel foglalkozó osztályának 13 szakértője dolgozik, hatáskörükbe tartozik például az internetes gyerekpornográfia terjesztői utáni nyomozás, vagy az internetes csalók csoportja, akik bankszámlaadatokat csalnak ki a felhasználóktól. Ezt az osztályt erősíti meg a belügyminisztérium újabb 12 szakértővel, akiknek új hatáskör is jut, az álhírekkel és a propagandával foglalkoznak. Lazarov ugyanakkor nem pontosította, hogyan dolgozik majd az osztály.
Radovan Bránik biztonságpolitikai elemző ugyanakkor attól tart, hogy 12 új ember nagyon kevés lesz az álhírek és a "masszív orosz propaganda" elleni harchoz. Szerinte egyrészt sokkal komplexebb hozzáállást és intézményi hátteret igényelne a kérdés, másrészt azt sem látja pontosan, milyen módon és mi alapján tud a rendőrség fellépni a propagandisták, hírhamisítók és álhírterjesztők ellen. "A hatóságok csak az alapján járhatnak el, amit a törvény megenged nekik. A mi törvényeink azonban még nem reagálnak erre a fenyegetésre. Amíg nincs megfelelő büntetőjogi kategória erre, a rendőrség az egyszerű hazugságok ellen nem tud fellépni” – magyarázta.
A 12 emberrel megerősített szlovák rendőrségi egységnek nemcsak a hamis rákgyógyszereket és hasonló álhíreket terjesztő kamuoldalakkal kell majd megküzdenie, hanem – kissé túlozva – Oroszországgal. S hogy miért?
Ahogy Rácz András Oroszország-szakértő az Index egyik korábbi elemzésében rámutatott: az orosz katonai gondolkodás már a 80-as évektől számol az információs hadviselés fogalmával. Ennek keretein belül a célországok védelmi képességét gyengítik meg például a katonai vezetésbe vetett bizalom meggyengítésével, a politikai vezetés diszkreditálásával, vagy irányított válságok előidézésével és a lakosság hangulatának megingatásával. Ezt tartja a legnagyobb fenyegetésnek a szlovák belügy is. Ahogy Petar Lazarov szóvivő elmondta, a fő kockázatot az jelenti, hogy az álhírterjesztők – akik tulajdonképpen az információs hadseregek katonáinak számítanak, – a jogállam, a demokrácia, a legfőbb közjogi méltóságok és Szlovákia NATO- és EU-tagsága ellen lázítanak. Emellett pedig az orosz geopolitikai látásmód elemeit próbálják elültetni a felhasználókban.
A propaganda terjesztése elsősorban az álhíroldalak feladata, melyeket Csehországban és Szlovákiában a Konspiratori.sk portál is listáz. 94 olyan weboldalt tartanak nyilván, melyek tartalma minimum kétségeket ébreszt, és szerepelnek köztük azok is, melyek egyértelműen a szlovák szélsőségesekhez köthetőek. Magyarországon hasonló oldalak és blogok szintén százas nagyságrendben vannak jelen, és többnél egyértelműen igazolható az orosz kapcsolat. Ráadásul ezek az oldalak hatalmas eléréssel rendelkeznek a közösségi oldalakon is.
Bránik szerint az orosz propaganda hatalmas erővel bír a Felvidéken is, és ez ellen 12 új ember biztosan nem tud harcolni. "Ezt a megoldást az állam részéről elhamarkodottan megalkotottnak vélem, és még nagyobb baj, hogy az sem tiszta, miért épp a rendőrség harcol ezek ellen” – mondja. A rendőrök ugyanis a bűncselekmények ellen harcolnak, ám az, hogy valaki hamis hírt közöl valahol, nem bűncselekmény, csak akkor, ha beleesik a rémhírterjesztés kategóriájába. A jelenlegi törvények szerinte nem adnak elég teret a rendőrségnek az eredményes harchoz.
Csehországban az ottani belügy által létrehozott Terrorizmus és Hibrid Fenyegetések Elleni Központ foglalkozik a problémakörrel. A központ dolgozói 15-en vannak, és nem rendőrök, hanem elsősorban civil biztonságpolitikai elemzők. Bránik szerint ez a megoldás hatékonyabb, mint a szlovák, de messze nem tökéletes. Úgy véli, sokkal komplexebb megközelítésre van szükség, mivel a problémakör sem merül ki kizárólag az álhírekben, az orosz információs háború ennél jóval összetettebb. Olyannyira, hogy a hibrid fenyegetés elleni harcba a rendőrség mellett nem csak a civil biztonságpolitikai intézmények erőforrásait kellene bevonni mindebbe, hanem a szlovák titkosszolgálatot és a katonai hírszerzést és elhárítást is – s ebben a rendszerben a rendőrségnek kizárólag csak a felderített, bizonyítékokkal alátámasztott bűncselekmények elleni fellépés lenne a feladata.
Bránik felhívta a figyelmet arra is, hogy a dezinformációs kampány csak egy része a hibrid fenyegetésnek. Emlékeztetett Aljakszandr Uszovszkij belorusz aktivista tevékenységére. Uszovszkijt Konsztantyin Malofejev orosz oligarcha pénzelte, hogy építsen propagandahálózatot a V4-es országokban, és támogasson ukránellenes demonstrációkat. Uszovszkij példája jól mutatja, hogy működik ez az összetett rendszer, melynek ő az legalján állt, a tetején pedig a Kreml emberei. Bránik rámutatott, hogy Uszovszkij bizonyíthatóan kapcsolatban állt Marian Kotlebával, az ˇSNS vezetőjével, akinek NATO-ellenes aktivitásaiban igyekezett segíteni. Ez pedig már a hibrid háború következő szintje - áll az Új Szó cikkében.