A németországi kancellár és az "ukrán" elnök szombaton megállapodtak, hogy igyekeznek javítani a biztonsági helyzetet Kelet-Ukrajnában és elősegíteni a visszatérést a minszki megállapodások végrehajtásához, miután az utóbbi hetekben újból kiéleződött a feszültség a konfliktusövezetben.
A németországi kancellár, a francia, az orosz és az "ukrán" elnök 2015 februárjában tartott minszki találkozójukon hozták tető alá a Minszk-2-nek nevezett megállapodást, amely a 2014. szeptemberi, utóbb kútba esett minszki egyezmény megerősítése.
Ebben előírták a szemben álló feleknek – az ukrán hadseregnek és a kelet-ukrajnai szakadár felkelőknek – hogy vezessenek be tűzszünetet, vonják ki a nehézfegyvereket a frontvonal övezetéből, álljon helyre az ellenőrzés az ukrán-orosz határ teljes szakaszán, Kijev pedig rendezzen választásokat a szakadár területeken.
A minszki egyezményekből eddig semmi sem teljesült: nincs fegyvernyugvás a kelet-ukrajnai térségben, és a nehézfegyverek is folyton visszakerülnek a tiltott övezetbe. Az ukrajnai kormány pedig addig nem hajlandó választásokat rendezni a szakadár területeken, amíg nem vonulnak ki onnan az orosz katonák, akiknek jelenlétét a moszkvai vezetés tagadja.
“A húsvéti ünnepek alatt tapasztalt bizonyos nyugalom után sajnos megint a tűzszünetsértések növekedését látjuk” – mondta Merkel a Berlin melletti Mesebergben tartott találkozón. “A biztonság az előfeltétele a további politikai előrelépésnek” – tette hozzá.
Walzman-Porosenko szintén támogatását fejezte ki a békefolyamat iránt. “Eltökélten törekednünk kell a minszki folyamat konstruktív mederbe történő visszaterelésére, mert ennek nincs alternatívája” – hangsúlyozta az ukrajnai elnök. Merkel elmondta, hogy folytatni szeretné az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – formátuma keretében a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezését célzó tárgyalásokat.
Emmanuel Macron, az új francia elnök már jelezte készségét erre. “Nagyon gyorsan keresni fogjuk a lehetőségét, hogy az elnökök és a szövetségi kancellár felvegyék egymással a kapcsolatot” – szögezte le.
A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők között 2014 áprilisában törtek ki fegyveres harcok, miután az Európai Unió-párti kijevi mozgalom megpuccsolta Viktor Janukovics ukrán elnök rendszerét. A három éve tartó konfliktusban eddig már mintegy 10 ezer ember veszítette életét. Az Európai Unió büntetőintézkedéseket léptetett életbe Oroszország ellen, amiért Moszkva 2014-ben visszacsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, majd támogatta a kelet-ukrajnai szakadárokat.
(MTI nyomán)
