Röviddel a döntést ismertető Trump-beszéd után Németország, Franciaország és Olaszország közös közleményében utasította el Donald Trump elnök elképzelését a párizsi klímaegyezmény újratárgyalásáról.

“A párizsi egyezmény az országaink közötti együttműködés sarokköve marad a klímaváltozás elleni hatékony és jól időzített harcban, és a 2030-as fenntartható fejlődési célok (SDG) elérésében” – áll a péntekre virradóra kiadott közleményükben.

Leszögezik, hogy visszafordíthatatlannak tartják a Párizsban 2015 decemberében tető aláhozott megállapodást, és szilárdan hisznek abban, hogy az egyezményt nem lehet újratárgyalni. Meggyőződésük szerint az egyezmény végrehajtása fontos gazdasági lehetőségeket teremt a növekedéshez mindhárom országban és globálisan is. A három európai uniós ország megerősíti elkötelezettségét a párizsi klímaegyezmény végrehajtása iránt, és arra bátorítja partnereit, hogy fokozzák a klímaváltozás elleni harcot.

A nyugati országok vezetők külön-külön is reagáltak Trump bejelentésére, csalódottan és rosszallással fogadták azt, hogy az amerikai elnök valóra váltotta választási ígéretét.

“Sajnálom az amerikai elnök döntését” – tolmácsolta a Twitteren Angela Merkel német kancellár üzenetét szóvivője, Steffen Seibert. Hozzátette, hogy Merkel a továbbiakban is mindent megtesz a klímapolitikában, hogy óvja a Földet.

Előzőleg a Merkel-kormány öt szociáldemokrata minisztere közös közleményben adott hangot véleményének, hogy az Egyesült Államok kilépése a párizsi klímaegyezményből káros az amerikaiaknak, az európaiaknak és mindenkinek szerte a világon. A tárcavezetők – köztük Sigmar Gabriel külügyminiszter – leszögezték, hogy Trump veszélyezteti a gazdasági növekedést és a technológiai fejlődést. Politikai hibának minősítették a döntést, mert kérdésessé teszi a nemzetközi egyezmények hitelességét. A miniszterek “nyitva fogják tartani a kaput” az Egyesült Államok előtt, hogy újra csatlakozhasson a párizsi klímaegyezményhez.

Emmanuel Macron francia elnök szerint az Egyesült Államok hátat fordított a világnak azzal, hogy egyoldalúan felmondta párizsi klímaegyezményt, ennek ellenére Párizs nem mond le a klímaváltozás elleni harcról. Macron francia és angol nyelven mondott, helyi idő szerint csütörtök éjszaka sugárzott tévébeszédében úgy fogalmazott, hogy Trump hibát követett el országa és népe érdekeitől vezérelve, és hibát a bolygó jövője szempontjából. Leszögezte: Párizs semmi szín alatt nem fog tárgyalni újra egy kevésbé ambiciózus egyezményről.

“Nem lehet hibázni a klímát illetően. Nincs B-terv, mert nincs B-bolygó sem” – mondta a hippibe váltó Macron, és Franciaországba hívta dolgozni azokat az amerikai klímakutatókat, mérnököket és vállalkozókat, akik csalódottak Trump döntése miatt.

Csalódottságát fejezte ki Theresa May brit miniszterelnök is. Hivatala közölte péntekre virradóra: Trump felhívta Mayt telefonon, hogy megvitassa vele a döntését. May csalódását fejezte ki, és aláhúzta, hogy Nagy-Britannia továbbra is elkötelezett lesz a párizsi egyezmény végrehajtása mellett.

“A párizsi klímaegyezmény jó globális védelmi rendszert nyújt a jövő nemzedékeinek felvirágzásához és biztonságához, szavatolva ezzel együtt a hozzáférhető és biztonságos energiát a polgáraink és vállalataink számára” – idézte a miniszterelnöki hivatal a kormányfőt. Trump és May egyetértett abban, hogy folytatniuk kell az együttműködést az energetikai problémák széles körében.

“A mai nap szomorú nap a globális közösség számára, mivel egy kulcsfontosságú partner hátat fordít a klímaváltozás elleni harcnak. Az EU mélységesen sajnálja a Trump-kormányzat által hozott egyoldalú döntést” – így Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök.

Fehér házi források szerint Trump nemcsak a brit miniszterelnökkel, hanem Merkellel, Macronnal, Mayjel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel is beszélt telefonon, miután bejelentette a klímaegyezmény felmondását.

A nyugat-európai vezetőkhöz hasonlóan Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is mély csalódottságát hangoztatta Trump döntése miatt, Josh Frydenberg ausztrál környezetvédelmi miniszter pedig azt mondta, hogy a párizsi egyezmény az Egyesült Államok kihátrálása után sem veszít jelentőségéből, mivel nélküle is a kibocsátott üvegházhatású gázok 70 százalékára vonatkozik, ráadásul több mint 190 ország írta alá, és közülük 146 rekordidő alatt ratifikálta is.

Trump döntése miatt rosszallását fejezte ki António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki szerint ez nagyfokú csalódást jelent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére és a globális biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítések szempontjából.

A főtitkár szóvivője, Stephane Dujarric közölte: Guterres továbbra is biztos abban, hogy az egyesült államokbeli városok, államok és vállalatok – más országokkal karöltve – a továbbiakban is jövőképet fognak mutatni, és vezető szerepet vállalnak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében és a "lendületes gazdasági növekedés" megteremtésében. Guterres szerint alapvetően fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet vállaljon a környezetvédelmi kérdésekben.

A republikánusok üdvözlik, a demokraták elítélik, s az amerikai gazdasági élet egyes szereplői ostorozzák a klímaegyezmény felmondását. Elon Musk, aki a többi között az elektromos autókat gyártó Tesla vezetője is, bejelentette: kilép az elnök gazdasági tanácsadó testületéből.

A vezető republikánus politikusok egy része közleményben és nyilatkozatban foglalt állást Trump elnök döntése mellett.

Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke közleményében “kimunkálatlan megállapodásnak” minősítve a klímaegyezményt, elismerően nyilatkozott és helyeselte Donald Trump elnök döntését az egyezmény egyoldalú felmondásáról. Ryan emlékeztetett arra, hogy az egyezményt Barack Obama volt elnök aláírta ugyan, de a szenátus nem ratifikálta. Az egyezmény előírásainak betartása az energiaárak emelkedéséhez vezetett volna, s különösen a középosztályt és az alacsony jövedelmű amerikaiakat sújtotta volna – hangoztatta a házelnök.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője nyilatkozatban üdvözölte a párizsi egyezmény felmondását. “Megtapsolom Trump elnököt és kormányzatát, mert újabb jelentős csapást mért az Obama-adminisztráció hazai energiatermelést és munkahelyeket sújtó támadására” – fogalmazott nyilatkozatában a kentuckyi politikus. McConnell szintén a középosztály és a munkásrétegek védelmének fontosságát emelte ki, mint fogalmazott: döntésével Donald Trump megújította a középosztálybeli családok és munkások iránti elkötelezettségét, s azt, hogy megvédi őket a magas energiaáraktól és munkahelyeik elvesztésétől.

Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor rövid Twitter-bejegyzésében azt közölte: támogatja Trump elnök javaslatát a klímaegyezménybe történő visszatéréshez, “ha Amerika és az amerikai üzleti élet számára jobb megállapodás születik”.

Támogatta a döntést Rick Perry energetikai miniszter és Joe Manchin nyugat-virginiai demokrata párti szenátor is. Manchin – akinek államában a legtöbb bezárt szénbánya található – azt hangsúlyozta, hogy a párizsi egyezmény nem biztosította a környezetvédelem és a gazdaság egyensúlyát, s olyan egyensúly kialakítására van szükség, amely figyelembe veszi az energiatermelő államok, mint például Nyugat-Virginia érdekeit is.

Vezető demokrata párti politikusok elítélték az egyezmény felmondását.

Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője “történelmi léptékű pusztító kudarcnak” nevezte a döntést, amelyre szerinte “a jövő nemzedékek úgy tekintenek majd vissza, mint a 21. század egyik legrosszabb politikai lépésére”.

Schumer gazdasági, környezetvédelmi és geopolitikai szempontból egyaránt kártékonynak nevezte ezt. Hasonlóképpen nyilatkozott Nancy Pelosi, a demokraták képviselőházi csoportjának vezetője.

Ellenérzésüket fejezték ki az amerikai gazdasági élet egyes befolyásos szereplői is.

Elítélte a döntést a General Motors, az Egyesült Államok első számú autógyártó cége. A General Electric vezetője, Jeff Immelt Twitter-bejegyzésében arra buzdította a gazdasági élet szereplőit, hogy a döntés ellensúlyozására a maguk területén tegyenek meg mindent a környezet védelme érdekében.

Az amerikai népet megterhelő magas költségekkel indokolta a párizsi klímavédelmi egyezményből való kilépést csütörtökön az amerikai elnök. Donald Trump nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az egyezmény túl drága az Egyesült Államok számára, és - mint fogalmazott - ő egy jobb és tisztességesebb üzletet kíván tető alá hozni.

Az elnök utalt arra is, hogy a kilépés elhatározásával betartja választási ígéretét, konkrétan azt, hogy az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei az elsődlegesek.

Trump nehezményezte, hogy a párizsi egyezmény alapján Kínának lehetősége nyílik a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő növelésére.

A Fehér Ház lakója egyszer maga is azt találta mondani, hogy a globális klímaváltozás "blöff", amelyet csak Kína talált ki, hogy a saját környezetszennyező tevékenységét elfedje. A tavalyi elnökválasztási kampányban azonban tartózkodott attól, hogy környezetvédelmi kérdésekről szóljon. Munkahelyteremtésről, a gazdaság megélénkítéséről, a gazdasági szabályzók lazításáról beszélt, s egyik fő "üzenete" az volt, hogy visszahozza a régi, a már megszüntetett munkahelyeket is. Így például a már bezárt szénbányák újranyitását is ígérte.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Egyáltalán mit jelent a világnak az amerikaiak kilépése a klímaegyezményből?