Szaúd-Arábia és Izrael képviselői puhatolózó megbeszéléseket folytatnak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok lehetséges felvételéről. A Rijád és Tel-Aviv közötti gazdasági kapcsolatok fölvételére irányuló megbeszélésekről Donald Trump amerikai elnök szaúd-arábiai és izraeli látogatása után röppent föl a térség geopolitikai változásait figyelemmel kísérők számára talán nem is olyan meglepő hír. Mindenesetre a londoni Times mai híre után megkérdezett szaúd-arábiai vezető politikusok egyelőre még az izraeli-szaúdi gazdasági kapcsolatok fölvételéről szóló megbeszélések tényét is tagadják, s azt csupán a Fehér Ház vágyálmának nevezik – írja a Times hírére hivatkozva az izraeli Jediot Áháronot és a Válláh!Hádásot hírportál.
 Balról jobbra: Mahmúd Abbász palesztin elnök, Támim Bin Hámád et-Táni katari emír és Háled Másál, a Hamász vezetője Ed-Dohában, 2014-ben |
A londoni Times szerint a Rijád és Tel-Aviv közti hivatalos gazdasági kapcsolatok rendezésére irányuló megbeszélések kitudódása után feltételezhető, hogy a zsidó államhoz való közeledés az oka annak, hogy Szaúd-Arábia és szövetségesei igyekeznek elszigetelni az Arab-félsziget félszigetének számító Katart. A kőolajban szintén gazdag Katar ugyanis néhány arab ország ráhatása ellenére sem volt hajlandó fölhagyni az Izrael esküdt ellenségének számító Hamász Iszlám Ellenállási Mozgalom anyagi és logisztikai támogatásával. A Hamász politikai szárnyának vezetői rendszeresen találkoznak Katarban az arab ország emírjével, aki a palesztinoknak különféle támogatást nyújt.
 Ábdulláh Bin Ábd el-Ázíz Ál Szaúd – a szaúdi béketerv kiötlője |
A londoni Times által nem nevesített amerikai és arab források szerint az izraeli-szaúdi gazdasági együttműködés kezdetén Rijád engedélyezné, hogy izraeli üzletemberek tevékenykedjenek a Perzsa-öböl térségében, illetve az El Al izraeli légitársaság utasszállítógépei igénybe vehessék Szaúd-Arábia légterét. A lap szerint a gazdasági kapcsolatfölvétellel Rijád szeretné elősegíteni a múltban már kútba esett szaúd-arábiai békekezdeményezés föltámasztását. (Mint emlékezetes, 2002-ben az ’Ábdulláh Bin ’Ábd el-’Ázíz Ál Sza’úd herceg, 2005-től teljhatalmú király által Bejrútban ismertetett szaúd-arábiai vagy más néven arab béketerv értelmében Izrael kivonulna a megszállt szíriai Golán-fennsíkról, a palesztin Gázai övezetből és Ciszjordániából, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, majd az utóbbi két területen létrejönne a palesztin állam, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne. A szaúdi béketerv értelmében az említett feltételek teljesülése után az Arab Államok Ligájának minden országa elismerné Izraelt. Az olvasó fantáziájára bízzuk, hogy végül is melyik fél buktatta meg a 2002-es béketervet – H. J.)
 Ánvár Mádzsid Ásáki (balról) és Dori Gold (jobbról) Izraelben |
A zsidó állam és Szaúd-Arábia esetleges közeledésének másik okaként említi a Times a közös ellenség, a térségi nagyhatalomnak számító Irántól való félelmet. A lap a két ország közti múltbeli titkosszolgálati, biztonsági érintkezésekre példaként említi azt a tényt, hogy 2016 júliusában küldöttség élén Izraelbe látogatott Ánvár Mádzsid ’Ásáki, a szaúd-arábiai hadsereg nyugállományú tábornoka. ’Ásáki Izraelben megbeszélést folytatott több vezető zsidó politikussal, így például Dori Golddal, Binjámin Netanjáhu miniszterelnök bizalmi emberével. Az iráni veszélyre való tekintettel a Perzsa-öböl többi szunnita muszlim arab vezetésű országa is keresi a kapcsolatot a zsidó állammal, többen a katonai hírszerzés terén is együttműködnek Izraellel.
A Szaúd-Arábia vezetésével most elszigetelt Katar minden Perzsa-öbölbeli arab országot megelőzve gazdasági kapcsolatot létesített Izraellel, ami abban nyilvánult meg, hogy a zsidók kereskedelmi irodát nyithattak az arab állam fővárosában, Ed-Dohában, ám azt a katariak bezárták 2009-ben, a Gázai övezet ellen végrehajtott Öntött ólom fedőnevű izraeli hadművelet miatt. Katar 2009-től kezdve a palesztin szervezeteket részesítette előnyben, beleértve a Hamász Iszlám Ellenállási Mozgalmat is.
Hering J. – Kuruc.info
