"A lengyel nép Európa lelke, bár sokat szenvedett a múlt században, a lengyel nemzetet sohasem lehetett kitörölni a történelemből, és sohasem veszítette el a büszkeségét" – mondta a varsói Krasinski téren az amerikai elnök nagy ovációval fogadott beszédében. Történt mindez egy nappal a hamburgi G20-csúcs, a Putyinnal történt várva várt első meetingje előtt, és a várakozás, valamint az amúgy nagyon összeszedett varsói beszéd számos eleme alaposan elterelte a figyelmet egy apró protokolláris gikszerről - írja átszellemült cikkében a HVG.
Donald Trump ugyanis - 1989 óta első amerikai elnökként - úgy látogatott el a lengyel fővárosba, hogy nem tette tiszteletét a varsói gettó emlékművénél, helyette lánya, Ivanka pótolta, amit ilyenkor pótolni lehet. A Krasinski téri emlékmű az 1944-es, "nácikkal szembeni hősies varsói felkelésnek" állít emléket, de eddig nem akadt elnök, aki ne látogatott volna el az egy évvel korábbi gettólázadás helyszínére. Pláne, hogy Trump beszédében nem hagyta említés nélkül a lengyel zsidók sorsát sem a holokauszt idején.
A The Washington Post és az AP is megjegyzi, hogy az elnök alig 24 órás varsói villámlátogatása megnehezíthette a gettólátogatás beiktatását, ezért szervezhették úgy, hogy lánya, a zsidóságba betért Ivanka helyezett el koszorút és virágokat a "hősök" emlékművénél. Lehet azonban, hogy nem a szűkre szabott időkeret az oka annak, hogy Trump kihagyta a varsói gettót, hanem egy radikális jobboldali amerikai-lengyel történész professzor.
A történész, akinek a kelet-európai és a lengyel történelem, valamint a lengyel-zsidó viszony a szakterülete, meg is szólalt a híradóban, kommentálva a beszéd egyes elemeit, sőt, azzal is eldicsekedett, hogy ő is az elnöki delegációval, az Air Force One-nal repült Varsóba. A Gazeta Wyborcza szerint a TVP állami csatornán még azt is elismerte, hogy a G20 csúcs előtt külpolitikai tanácsokat adott Trumpnak.
"Katolikus Lengyelországot akarunk, nem bolsevikot, multikulturálisat vagy meleget"
A brit szervezet szerint Chodakiewicz régóta kapcsolódik a radikális jobboldalhoz, és leginkább arról híres, hogy tagadja a lengyel felelősséget az antiszemita atrocitásokban, leginkább a hírhedt 1941-es jedwabnei pogromban. A Hope Not Hate szerint a történész többször is magukra a kritizálhatatlan zsidókra hárította a felelősséget lengyel szomszédaik "embertelen viselkedéséért", és csak ritkán mulasztotta el kihangsúlyozni a zsidók tényszerű szerepét a kommunizmusban. Chodakiewicz három éve felszólalt a radikális jobboldali Ruch Narodowy párt rendezvényén, azt állítva: "katolikus Lengyelországot akarunk, nem bolsevikot, multikulturálisat vagy meleget."
Miután 2009-ben a Southern Poverty Law Center nevű amerikai balos antirasszista szervezet hosszú írást tett közzé történész sajátos"nézeteiről (az igazság kimondása érthető módon "sajátos" a zsidó lap számára), Chodakiewiczet eltanácsolták a washingtoni Holocaust Memorial Museumot irányító Tanácsból, ahová még George W. Bush nevezte ki 12 éve. Ami pedig a két varsói emlékművet illeti, a brit szervezet szerint egy jobboldali publicista, Stanislaw Janecki állította, hogy Chodakiewicz sugallhatta az amerikaiaknak az 1944-es lengyel felkelés helyszínét az 1943-as zsidó gettóbeli emlékmű helyett.
Azt még a HVG is beismeri, hogy nagyon zsidónak kell lenni az antiszemitázáshoz
Chodakiewicz "alaptalannak" nevezte azt a vádat, hogy ő antiszemita lenne, és ugyanígy kiáll mellette az ügyről beszámoló Newsweek számos lengyel és zsidó kommentelője. A The Algemeiner című amerikai zsidó lap publicistája, Shmuley Boteach rabbi pedig elismeri, hogy Trumpnak el kellett volna mennie a varsói gettó emlékművéhez, de azt írja, ennek dacára Trump már számos külpolitikai lépésével bizonyította, hogy Izrael és a zsidóság barátja.
(HVG nyomán)