Közös katonai hadműveletet indít Törökország és Irán a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen az iraki-iráni határnál - jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök Mohamed Bakeri iráni vezérkari főnök ankarai látogatása után pár nappal.
“Az Iránnal való közös fellépés mindig is napirenden volt” – közölte az összegyűlt riporterekkel a török elnök augusztus 21-én, mielőtt elindult volna Jordániába. Szavai megerősítik Mohamed Bakeri iráni vezérkari főnök ankarai bejelentését a katonai együttműködés megerősítéséről a török-iráni határnál.
Erdogan szerint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Törökországra és Iránra is hatalmas fenyegetést jelent, Bakeri látogatása alatt a török tisztviselők is felhívták a figyelmet a szervezet iráni csoportja, a Kurdisztáni Szabad Élet Pártja (PJAK) elleni küzdelem nehézségeire.
Zoom
A két katonai főnök megvitatta a jövő katonai és diplomáciai kihívásait, majd arra az elhatározásra jutottak, hogy közös erővel sokkal rövidebb alatt tudnak eredményeket felmutatni – tette hozzá a török elnök. Bár a művelet kezdetét, méretét és helyszínét nem pontosította, de a török média jelentései azt sugallják, hogy a közös hadművelet az észak-iraki Sinjar régióban kezdődhet.
Zoom
A PKK korábbi lobogója - mára már "csak" a vörös csillag maradt
Míg Masud Barzani, az iraki kurdisztáni régió elnöke továbbra is ellenáll a kurd autonómia felszámolására irányuló nemzetközi nyomásnak, egy rivális kurd frakció is felemelte a hangját a függetlenségi törekvések közepette: a főként jazidi lakosságú Sinjar régió igazgatótanácsa vasárnap jelentette be, hogy “szabad és demokratikus életet akar” a régióban élő összes jazidi számára.
Mindemellett Törökország a közelmúltban megkezdte az iráni határ egy 144 kilométeres szakaszán annak a betonfalnak az építését, amely a tervek szerint egyrészt a törökországi kurd kisebbség függetlenségéért fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) iráni táboraiban tartózkodó mintegy ezer milicista bejutását akadályozza az országba, másrészt visszafogja a kábítószer-csempészetet. Az építmény 3 méter magas, 2 méter széles és egyenként 7 tonna tömegű, mozgatható tömbökből áll, így szükség esetén a hatóságok lebonthatják és más helyen húzhatják fel újra.
(Hürriyet - Híradó)
Frissítés: Erdogan "kurd terrorfolyosóról" beszél
Törökország mindenáron megakadályozza, hogy kurd militánsok alkotta „terrorfolyosó” jöjjön létre Észak-Szíriában - írta a török kormányhoz közeli, Yeni Safak című napilap szerdán Recep Tayyip Erdogan államfő szavaira hivatkozva.
Erdogan hétfő este, jordániai látogatásából hazatérve a repülőn nyilatkozott újságíróknak.
Az elnök azt mondta, hogy az északnyugat-szíriai Afrin térsége, amelyet a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) fegyveres erői tartanak fennhatóságuk alatt, az YPG számára a Földközi-tengerre nyíló kaput jelenti.
Afrin kerületet és a Földközi-tengert a dél-törökországi Hatay tartomány választja el egymástól, amely kelet-nyugati irányban helyenként csak 30 kilométer széles. Ankara szerint az YPG terrorszervezet, amely a Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai szövetségeseként a kurdok függetlenségéért harcol.
Erdogan arról is beszélt, hogy helyteleníti az észak-iraki kurdok által szeptember 25-ére tervezett függetlenségi népszavazást. Mint mondta: az esetleges referendum megrendezését Irak központi kormányának is jóvá kellene hagynia, ellenkező esetben a lépés az ország szétszakadásához vezet.
James Mattis amerikai védelmi miniszter, akit Erdogan szerdán Ankarában fogad, kedden előre be nem jelentett látogatást tett Irakban, és az ország északi részébe is elutazott. A külföldre sugárzó német közszolgálati médium, a Deutsche Welle (DW) török nyelvű kiadása arról írt, hogy az amerikai tárcavezető Erbílben találkozott Maszúd Barzani iraki kurd elnökkel. A DW közlése szerint Washington a népszavazás időpontját nem tartja megfelelőnek, mert az hátráltatná az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni küzdelmet Észak-Irakban.
(MTI)