Ahogy a korábbi esetekben is, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) támogatta, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP), illetve a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) ellenezte a helyzet fenntartását.

A lépésre egy nappal azután került sor, hogy a minisztertanács és a nemzetbiztonsági tanács is a meghosszabbítás mellett foglalt állást. Mindkét testület élén Recep Tayyip Erdogan török államfő elnököl.

Bekir Bozdag török kormányszóvivő kedd esti sajtótájékoztatóján azzal indokolta a rendkívüli állapot fenntartásának szükségességét, hogy a gyors határozathozatalnak és a döntések gyors végrehajtásának köszönhetően Ankara hatékonyabban tud fellépni a Törökországot veszélyeztető terrorszervezetek ellen. Név szerint az összeesküvésért felelőssé tett gülenista mozgalom, az 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C), illetve az Iszlám Állam (IÁ) ellen.

A politikus hozzátette: a meghosszabbítással lehet biztosítani a demokrácia védelmében hozott intézkedések folyamatosságát, a jogállamiság elveinek, valamint a polgári és szabadságjogoknak a védelmét. Egyúttal aláhúzta: a rendkívüli állapot az állampolgárok mindennapi életét továbbra sem befolyásolja, mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg, mint azelőtt. Az intézkedések kizárólag a terrorszervezetek tagjait és azok támogatói érintik – nyomatékosította.

A rendkívüli állapotot a múlt évi puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be Törökországban. Azóta eddig négy alkalommal hosszabbították meg: tavaly októberben, idén januárban, áprilisban és júliusban.

(MTI)