A fiatal gyerekeknek, akik kísérő nélküli menedékkérőként érkeznek Nagy-Britanniába, az első helyet kell megkapniuk a beiskolázási és egészségügyi sorban, hirdette ki 2017. november 6-án a Felsőbíróság egy bírája.
Felszólította a szociális munkásokat, hogy biztosítsák azt, hogy azoknak a gyerekeknek, akik szüleik vagy bárki más róluk gondoskodó személy nélkül érkeznek menedéket kérni, elsőbbséggel kell bírniuk az egészségügyi ellátásban vagy az NHS-terápiában [NHS, azaz Nemzeti Egészségügyi Szolgálat].
Az ilyen gyerekeknek a túljelentkezéses iskolákban lévő helyeknél is elsőbbséggel kell bírniuk, mondta Peter Jackson bíró.
Zoom
A bíró két fiatal, 9 és 10 éves afgán fiút érintő próbaperben állapította meg annak szükségességét, hogy a kísérő nélküli fiatal menedékkérőket az NHS-ben, valamint az oktatási rendszerben különleges bánásmódban részesítsék.
Két fiúról, akiket csak J-ként és T-ként neveztek meg, úgy gondolják, hogy Északnyugat-Afganisztánból jöttek, és egy év négy hónappal az ország elhagyása után érkeztek Anglia északnyugati részére.
Jackson bíró azt mondta, hogy a szociális munkásoknak igazuk volt, hogy ügyükben bírósági gyámsági határozatért folyamodtak, hogy egy meg nem nevezett helyi tanácsnak teljes jogkört adjanak a szüleik helyében való cselekvésre.
Kísérő nélküli menedékkérőként érkező más gyerekeknek kevésbé átfogó bírósági határozatok alapján lakhatást biztosíthatnak, mondta a bíró a liverpooli családügyi bíróságon.
A két fiú történetéről – az idősebbről úgy gondolják, hogy a fiatalabb nagybátyja – azt mondták, hogy „szokatlan, de sajnálatos módon nem precedens nélküli”.
„Úgy gondolják, hogy 2016 áprilisában a gyerekeket valahogyan elküldték Afganisztánból; hogy az anyjuk vagy más családtag, az nem ismert”, mondta Jackson bíró úr.
„Valamilyen úton-módon átszelték Ázsiát és a Közel-Keletet és Európát, és végül 2016. augusztus 18-án a Dzsungelként ismert calais-i menekülttáborba kerültek, miután teherautón más menekültekkel nagy távot utaztak be. Úgy tűnik, hogy ezek a gyerekek értük felelős felnőtt nélkül éltek együtt egy sátorban körülbelül négy és fél hónapig. A következő dolog, ami ismert, hogy augusztus 18-án érkeztek az északnyugati részre [Északnyugat-Angliába] egyedül, de jól öltözve”.
A háborús körülmények miatt nem volt lehetséges a fiúk otthonát kikutatni, tette hozzá a bíró.
Jelenleg egy pakisztáni nevelőcsaládnál vannak, akikkel közös kulturális hátterük van. A fiúk azonban más nyelven beszélnek, és a gondviselőik aggódtak emiatt, tette hozzá.
A gyerekek, mondta a bíró, traumatizáltak, hiányzik nekik az anyjuk, és megpróbálnak egy idegen világhoz alkalmazkodni.
Múlt hónapban az egyiket kórházba vitték rángatózások miatt, melyről úgy gondolják, hogy nagyfokú szorongás eredménye.
A bíró úgy döntött, hogy a fiúk jövőjét inkább egy gyámsági határozatnak kell irányítania, mint a „20. bekezdés” szerinti alternatív határozatnak, ami ingyen lakhatást ad nekik, de azt jelenti, hogy tanácstestületüknek sokkal kevésbé lenne átfogó jogköre az életük felett.
Egy gyámsági határozat előnyei között van, mondta, hogy „a gyerekeknek elsőbbségük lenne speciális terápia vagy egészségügyi ellátás megszerzése vonatkozásában”.
Peter Jackson bíró úr hozzátette, hogy „a helyhatóság forrásainál kétségtelenül ők lennének az elsőként megnevezettek, ha egy gyámsági határozat tárgyát képezik, valamint az oktatásügyi törvénytől függően megfelelnének annak, hogy az oktatási források kihelyezésénél elsődlegességgel bírjanak”.
A szociális munkásoktól azt is megkövetelnék, hogy tartsák folyamatban a gyerekek menekültügyi kérelmét.
A 2006-os szabályok szerint a tanácsoknak a túljelentkezéses iskoláknál lévő helyeknél elsődlegességet kell adniuk olyan gyerekeknek, akik „gondozását” szociális munkásaik végzik.
Az Egészségügyi Minisztérium legutóbb 2015-ben naprakésszé tett szabályai megkövetelik az egészségügyi személyzettől, hogy mozdítsák elő a gondozásban lévő gyerekek érdekeit.
A bíró azt mondta, hogy a tanácsoknak minden egyes gyerek ügyét annak érdemi része szerint kell megnézniük, azonban „könnyen látszani fog, hogy egy gyámsági határozat előnyei különösen fiatalabb gyerekekre, vagy szokatlan vagy különös szükségletet igénylő gyerekekre vonatkoznak”.
Múlt évben 3290 kísérő nélküli gyerek kért menedéket Britanniában, közülük 754-en Afganisztánból. Tízből több mint hat gyerek állította, hogy 16 vagy 17 éves – az életkori csoportról úgy hiszik, hogy idősebb emberek nagy arányát foglalja magába, akik valótlanul állítják, hogy 18 év alatt vannak. Száz kísérő nélküli menedékkérő "gyerekből" mindössze hetet tartottak 14 év alattinak.
Hidra - Kuruc.info