Először, a cikkben a „fundamentalista iszlamizmus” kifejezést használják, ami azt a hamis képzetet kelti, hogy van erőszakos iszlám és az azt követő iszlamisták, ellenben van a békés iszlám és annak követői, a békés muszlimok. Senki ne dőljön be ennek a polkorrekt felosztásnak, mert az iszlám az iszlám, és a muszlim az muszlim. Csak azért, mert egy muszlim nem harcol fegyverrel a kézben, nem jelenti, hogy békés lenne, hiszen a háttérből erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a harcolóknak. 

Másodszor, német nyelvű újságokat olvasva észre lehet venni, hogy az Iszlám Államra vagy idézőjelben hivatkoznak, vagy egyszerűen terrormilíciának nevezik, amivel polkorrekt módon azt sugallják, hogy csupán egy csoportról van szó, aminek az iszlámhoz nincs is köze. A tény viszont az, hogy az Iszlám Állam egyrészről a Koránra és Mohammed próféta példaértékű tetteire támaszkodik, másfelől igenis egy állam, mert a szuverenitás tulajdonságaival rendelkezik: egy területet és annak lakosságát huzamosan ellenőrzése alatt tartja; törvényeket alkot és azokat végrehajtja; bíráskodik; hivatalnokokat nevez ki és ment fel; dönt a háború viselése kérdésében. (Vagy legalábbis így volt egészen a közelmúltig - a szerk.)

Most pedig a Die Welt cikkének fordítása: 

Iszlamista tendenciák az osztályteremben 

Alsó-Szászországban egy felmérés eredménye szerint a muszlim diákok nyolc százaléka pártolja az Iszlám Állam terrormilícia erőszakos terjeszkedését. Sőt, egyesek a terrormerényletek iránt is szimpátiát mutatnak. 

A felkavaró felismerés a 4. fejezet 1. alpontjában rejtőzik. „Szélsőségesség és fundamentalista iszlamizmus” – így hangzik a néhány oldalt átfogó bekezdés alcíme. Az a bevándorlóbűnözés okairól szóló, a múlt héten [2018. január 1-7.] nyilvánosságra hozott tanulmány része, amit Christian Pfeiffer kriminológus vezetett. 

Pfeiffer, aki a Szövetségi Családügyi Minisztérium megbízásából kutatott, munkájában mindenekelőtt az erőszakos cselekmények és a bevándorlás közötti összefüggést vizsgálja. Ebben a szerzők egyebek mellett egy 2015-ös reprezentatív diákfelmérésnek a nyilvánosság számára eddig be nem mutatott eredményeiről is beszámolnak. Ez muszlim diákok egy figyelemre méltó hányadára mutat rá, akik üdvözlik az iszlám alapú erőszakot és terrort.

Az Alsó-Szászországi Kriminológiai Kutatóintézet (KFN) [Kriminologische Forschungsinstitut Niedersachsen] 1998 óta rendszeresen kérdez meg alsó-szászországi diákokat a bűnözéssel kapcsolatban – 2015-ben első alkalommal az iszlamista hozzáállással kapcsolatos adatokat is felvették. A kilencedik évfolyam 10 638 fiatalját kérdezték meg; közül 500-an azt adták meg, hogy muszlim hiten vannak. Ennél nem az összes muszlim foglalt állást az eléjük tárt kijelentésekkel kapcsolatban – közülük körülbelül 280-an mindenkor belementek ebbe. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a csoport viszonylag kicsi, az eredményeket mégis említésre méltónak tartják. 

A kiértékelés szerint a nyilatkozó muszlim diákok minden harmadika (29,9 százalék) „igencsak el tudja képzelni, hogy saját maga az iszlámért harcoljon és életét kockáztassa”. A kijelentéssel, hogy „A saría iszlámtörvényei, melyek alapján például a házasságtörést vagy a homoszexualitást keményen büntetik, sokkal jobbak, mint a német törvények”, 27,4 százalék értett egyet.

Feltűnő, hogy jelentős nagyságrendben még az Iszlám Állam (IÁ) szunnita milíciát és a terrormerényleteket is üdvözlik. Így a válaszadó fiatal muszlimok 8 százaléka helyesnek találja, hogy hittestvéreik a Közel-Keleten megkísérlik egy iszlám állam háború általi megalapítását; sőt, 3,8 százalék igennel felelt erre a mondatra: „A muszlimok számára megengedett, hogy céljaikat szükség esetén terroristamerényletekkel is elérjék”. Abban az időben, amikor a diákokat megkérdezték, az IÁ éppen szárnyalását élte meg.

Közel egyötöd értett egyet ezzel a kijelentéssel: „A muszlimokat az egész világon elnyomják; az ellen erőszakkal kell védekezniük” (19,8 százalék). Majdnem ugyanennyien feleltek igennel erre a mondatra: „Minden egyes muszlim kötelessége, hogy a hitetlenek ellen harcoljon és az iszlámot az egész világon elterjessze” (18,6 százalék). Közel egyötöd azt is úgy találta, hogy „az iszlám ellenségei ellen” a legnagyobb keménységgel kell előremenni (17,7 százalék). Az egyetértés a fiúdiákoknál némileg nagyobb volt, mint a lánydiákoknál – a különbségek azonban nem voltak jelentősek.

Ámde a szélsőséges hozzáállást nem lehet közvetlenül mérni – a társadalomkutatók a hozzáállással kapcsolatos kijelentéseket a lehetőségek szerint mindössze reprezentatívan tudják megállapítani. Így például elképzelhető, hogy a diákok, akik az erőszakot üdvözlik, ezt egy felmérés során inkább megtartják maguknak. Azonban az is elképzelhető, hogy a diákok egy ilyen kérdőívben különösen provokatívan szeretnének cselekedni, és szándékuk ellenére radikális nézeteket ikszelnek be.

Thomas Bliesener, a KFN igazgatója erről azt mondta a Weltnek, hogy a múltban „hasonló diákfelmérésekben inkább a túlzásra való hajlam volt megállapítható”. A kriminológus szerint az embernek a felmérés eredményeit tehát „nem szabad túlbecsülnie, azonban elbagatellizálnia sem”.

A Welt kérdésére, hogy a 2015. évből való felmérés eredményeit a biztonsági és kultuszhatóságoknak eljuttatták-e, vagy vajon ezek is csak a múlt héten, az erőszakról szóló tanulmány nyilvánosságra hozatala révén értesültek-e erről, Bliesener azt mondta: „Az eredményeket szemináriumok során már különféleképpen megbeszélték, a biztonsági hatóságok munkatársainak ottléte mellett is”.

Alsó-Szászország a megelőzés mellett teszi le a garast 

A kultuszminisztérium megkeresésre azt közölte, hogy a tanulmányt jelenleg „intenzíven” értékeli ki. „A megelőzési munka Alsó-Szászországban előkelő helynek örvend”, mondta egy szóvivő. Az iskoláztatás területén „az összes szinten” azon dolgoznak, hogy „a radikalizálódással előzetesen szálljanak szembe”. A KFN által a tanulmány részére megkérdezett 500 muszlim főképpen a Balkánról, Libanonból, Szíriából, Iránból, Irakból és Pakisztánból származott. A legtöbben, 289-en török eredetűek voltak.

Az összes korcsoport törökországi származású személyével kapcsolatban is van reprezentatív tanulmány. A Münsteri Egyetem „Vallás és politika” kiválósági hálózata velük kapcsolatban 2016-ban a török származású bevándorlók integrációval és vallásossággal kapcsolatos addigi legátfogóbb felméréseinek egyikét végeztette el. 

Akkoriban a megkérdezettek nem csekély hányada szimpátiát mutatott iszlamista kijelentésekkel kapcsolatban. A mondattal, hogy „A muszlimoknak a Mohamed próféta idején volt társadalmi rendhez való visszatérésre kellene törekedniük”, az Emnid [egy közvélemény-kutató intézet] által felvett felmérésben 32 százalék „erősen” vagy „inkább” egyetértett. Egy figyelemre méltó hányad, nevezetesen minden ötödik osztotta ezt a felfogást: „Az iszlámnak a nyugati világ általi fenyegetettsége feljogosít arra, hogy a muszlimok erőszakkal védjék magukat”.

(Hidra - Kuruc.info)