Habertürk értesülése szerint a török különleges erők és a kommandósok két helyen lépték át a szíriai határt. A beszámoló a pontos helyszíneket nem ismerteti. Az Ihlas török hírügynökség úgy tudja, hogy a dél-törökországi Hatay tartomány felől harckocsik és más katonai járművek is átlépték a szíriai határt.

Törökország szombaton Olajág néven nagyszabású hadműveletet indított Afrínban a kurd fegyveresek ellen. Ankara terrorszervezetnek tartja az YPG-t, amely Washington támogatását élvezi. A török haderő első nap légicsapásokat mért Afrín környékére.

Szíriából kilőtt rakéták csapódtak be vasárnapra virradóra a dél-törökországi Kilis tartomány területén, miután a török hadsereg hadműveleteket kezdett a kurdok felügyelete alatt álló Afrín térségében – jelentette az Anadolu állami hírügynökség. A rakéták lakott területeket értek – mondta Mehmet Tekinarslan kormányzó. Hozzátette: a csapások során egy ember könnyebb sebeket kapott. Az Anadolu biztonsági körökre hivatkozva közölte, hogy több épület is megrongálódott.

Törökország hadműveletének célpontja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, melyet Ankara a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábjának tartja. Binali Yildirim török kormányfő szombaton elmondta, hogy a török légierő kurd hadállásokat bombázott Afrínban, vasárnapra pedig szárazföldi csapatok bevetését jelentette be.

Törökország felmérte az erőviszonyokat, mielőtt megtámadta a szíriai kurdokat, és pontosan tudja, hogy ellenfelei milyen erőkkel rendelkeznek - mondta Kövecsi-Oláh Péter, a Migrációkutató Intézet szakértője vasárnap az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

A kutató szerint a török vezetés tudott arról, hogy a kurd milíciákat az Egyesült Államok látta el fegyverekkel, sőt azzal is tisztában van, hogy milyen típusú katonai eszközöket küldtek. A török hadművelet célja hivatalosan a terroristák visszaszorítása, vagyis – a közlemények szerint – megelőző csapásra készülnek a béke érdekében, ám valójában a szíriai kurdok jelentette fenyegetést akarják minél gyorsabban megszüntetni – tette hozzá.

Kövecsi-Oláh Péter elmondta, hogy Szíria és Törökország között 2012 óta érezhető a feszültség, és Ankarának nem a mostani az első katonai beavatkozása a szomszédos országban. A helyzetet súlyosbítja, hogy a térségben nem csupán számtalan érdek feszül egymásnak, de rengeteg fegyver is felhalmozódott az utóbbi években – magyarázta.

Kiemelte, hogy a jelentős lélekszámú, de saját állammal nem rendelkező kurdok veszélyt jelenthetnek a térség országainak területi egységére, ezért külső erők sokszor megpróbálták már felhasználni őket Törökország mellett Szíria és Irak ellen is.

Franciaország felszólítja Törökországot, hogy hagyja abba a kurdok elleni offenzívát Szíria északnyugati részén, és egyúttal kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását – szögezte le Florence Parly francia védelmi miniszter, illetve Jean-Yves Le Drian külügyminiszter vasárnap.

Parly szerint a török invázió árt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemnek.

„Ezeket a harcokat abba kell hagyni” – szögezte le a védelmi miniszter, aki szerint Törökország olyan kurd erőket támad, akik elkötelezett szövetségesei annak a koalíciónak, melynek Franciaország is tagja, s amelynek elsődleges célja a terrorizmus elleni harc.

Az Algírban tartózkodó Jean-Yves Le Drian a szíriai humanitárius kockázatok kiértékelése érdekében sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. Le Drian kiemelte az Afrínnál folyó török offenzívát, és megemlítette a Damaszkuszt körülvevő, ostrom alatt álló Kelet-Gútát és Idlíb tartományt is, ahol a szíriai kormányerők és a dzsihadisták állnak harcban egymással.

Törökország pénteken tüzérségi tűz alá vonta az Ankara által terrorszervezetnek tekintett kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) által ellenőrzött Afrín környékét, majd légicsapásokat mért a környező falvakra, vasárnap a szárazföldi invázió is megindult.

Törökország hagyományosan tart attól, hogy a környező országokban élő kurd kisebbség megerősödik vagy önállósodik, mert ez felbátoríthatja az autonómiatörekvéseket dédelgető, több mint tízmilliós törökországi kurd közösséget. Az Afrínnál lévő kurd fegyveresek azonban az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció támogatását élvezik az Iszlám Állam elleni harcban.

Washington visszafogottságra intette a Szíriában hadműveletet indító Törökországot, és arra szólította fel, hogy korlátozza akcióit Szíria északnyugati részére.

Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő vasárnap kiadott közleményében elítélte „az erőszak eszkalálódását” Szíria északnyugati, kurdok lakta vidékein, és arra sürgette Ankarát, hogy „mind kiterjedésében, mind időtartamában korlátozza katonai hadműveleteit” a térségben.

Nauert leszögezte: az Egyesült Államok támogatja Törökország jogos biztonsági aggodalmait, de „az Egyesült Államok rendkívül aggódik a Szíria északnyugati részén kialakult helyzet, elsősorban az ártatlan civilek gyötrelmei miatt”. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Törökország az Egyesült Államok szövetségese a NATO keretein belül, és kulcsfontosságú partnere az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter még szombaton telefonon egyeztetett orosz és török kollégájával, és mindkettőjüknek kifejezte aggodalmát a helyzet alakulása miatt.

James Mattis amerikai védelmi miniszter vasárnap, útban Ázsiába, a repülőgépen újságíróknak kijelentette: Törökország értesítette a szíriai célpontokra mért légicsapások megindítása előtt az Egyesült Államokat, és Washington folyamatosan kapcsolatban áll Ankarával. „Törökország nyíltan beszélt” – fogalmazott Mattis, hozzátéve, hogy „dolgozunk azon, hogy mi történjék és megoldást fogunk találni”. A tárcavezető azonban nem tért ki az amerikai álláspontra, illetve tervezett lépésekre.

A török haderő több napig tartó légi és tüzérségi csapásmérések után vasárnap reggel szárazföldi csapatait is megindította az északnyugat-szíriai Afrín körzete ellen, amelyet 2016 óta az amerikaiak támogatta kurd milicisták (YPG) tartanak ellenőrzésük alatt. A YPG fegyvereseit Ankara „terroristáknak” minősíti, „propaganda terjesztésével” vádolja őket és ellenzi jelenlétüket határai közelében. Az „Olajág” hadművelet keretében a török határtól 30 kilométeres távolságra szeretné visszaszorítani a kurdokat.

Bassár el-Aszad szíriai elnök vasárnap nyilatkozatban ítélte el a török támadást és a terrorizmus támogatásával vádolta meg Ankarát. Az iráni külügyminisztérium vasárnap szintén a török hadműveletek leállítása mellett foglalt állást.

(MTI)

- Az iraki parlament betiltotta az izraeli zászló használatát

- Az iraki Kurdisztánban izraeli zászlókat lengettek a függetlenséget követelő tömeggyűléseken